1973. február 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

307

n : ----------' *1 - i f döntő jelentőséget tulajdonit a költségvetési tartalékképzés uj tipusu rendszerének kialakítására. A tanácsoknak az 1.044/1970. A-15./ Korm.sz. határozat értel­mében eddig is kellett - általuk meghatározott mértékben - költségvetési tartalékot képezni. Az eddigi tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy e rendelkezés eltérő értelmezése miatt a tanácsok igen eltérő mértékű és rendeltetésű, tartalékot képez­tek, sőt a tartalék célját és igénybevételi lehetőségét is el­térő módon értelmeztek. E körülmény - számos egyéb tényező 1 mellett - az elmúlt évi gazdálkodásban problémákat okozott. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezért javasolja olyan í biztonsági tartalék képzését amelynek forrását elsősorban a \ kerületi tanács bevételi többletei és a tartós kiadási megtaka­\ ritások képeznék; mértékét pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottsága az éves költségvetési volumen legalább 2 %-rának meg­felelő összegben állapítaná meg. Az igy megállapított tartalék összeget csak meghatározott célokra lenne szabad felhasználni. A tartalékképzés szabályozása, illetve annak felhasználása lé- I nyegében három cél érdekében történne:- a kerületi tanácsnál a bevételi kiesések ellensúlyozására,- átmeneti finanszírozási feladatok ellátására,- terven felüli feladatok fedezetének biztosítására. A tartalék pénzfedezetet a kerületi tanáos egyéb pónzeszközei- , tői elkülönítetten kell kezelni. A tartalék pénzeszköz nagyobb hányadát tartalékolni kell a bevételi kiesés fedezetére, a tartalékokat csak a megosztott bevételi forrásokból kieső be­vételek pótlására lehet felhasználni kizárólag a gazdálkodási év második felében. A tartalék pénzfedezetét a kerület átmenetileg finanszírozásra is felhasználhatja, ebben az esetben azonban az erre a célra

Next

/
Thumbnails
Contents