1973. február 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

100

p I

I ~ 197o. .január 1-től a kereskedelmi főosztály szervezetébe

I épült a~ Budapesti' Kereslöedelmi Feiüg.yeioseg 17 főnyi

I apparátusa."

I Az előbbiekben vázolt uj feladatokhoz, mint ismeretes, a

kereskedelmi főosztály szervezete nem igazodott, sőt az 1971.

| évi egyszerűsítések nyomán létszáma 72-re csökkent. A helyzeI tét súlyosbítja, hogy még a lehetséges létszámkeret betöltése

I is nehézségekkel jár; ez idő szerint 6-7 álláshely betöltetI len.

I Mindezek nagyrészt forrásai az ágazati vizsgálat során felI tárt problémáknak.

I 3./ A_ fővárosi tanácsszervek f szerepe a minisztérium fe.jlesztésI poYÍtiká.1 áriak Trvén.yesitfs'eEénV Budapest üzlethálózata ie.ji Ífd csenek e 1 ő'a~égit~eseben

A gazdasági mechanizmus uj rendszerében a beruházások operatív í terveinek decentralizálása növelte a kereskedelmi főosztály

koordinációs szerepét az irányitó ós felügyeleti tevékenységé- § ben egyaránt.

í A minisztérium és a kereskedelmi főosztály közötti kapcsolat

a kereskedelemfejlesztés egyes munkaterületein rendszeresnek | és kielégi tőnek ítélhető /pl. hálózatfejlesztés/, néhány

J területen azonban csak esetenkénti /pl. technikai fejlesztés/,

vagy egyáltalán nincs kapcsolat /pl. szervezés/. Ezen utóbbi munkaterületeken ezért a minisztérium gyakran közvetlenül a vállalatokkal alakit ki kapcsolatot.

a./ A kereskedelmi hálózat telepítésének távlati előkészítése, valamint* a~ fe.jíe3ztc'si "program~megva~lositásanají szervezese

A kereskedelmi létesítmények telepítésének távlati előkészítésében igen sok probléma jelentkezik. Emiatt a főváros" területén tervezett ABC áruházi gyürü 9 tagja közül ez ideig még csak egy valósulhatott meg.

4

Nem egy esetben a fejlesztési telephelyek egyeztetése után, csak a beruházások közvetlen előkészítése során

I derült ki, hogy a kijelölt helyen a magas szanálási

költségek, az árubeszállítás megoldhatatlansága, a parkolásra alkalmas hely hiánya és egyéb körülmények miatt a beruházás nem jöhet létre.

A lemaradásban kétségtelenül közrejátszottak előre nem látható tényezők is, mint pl. a beruházások időközbeni { korlátozása /a 2o % tartalék előírása, a teljes beruháI zási költség előzetes biztosítása, az irodaházi beruház

J zás letiltása/, az építőipari árak emelkedése és a könnyüj szerkezetes program elhúzódása.

| A túlnyomórészt valóban objektív akadályok mellett azonban felmerül az az igény is, hogy a fejlesztési .telephelyek kijelölésénél"az illetékes tanácsi szakfőosztályok-