1973. január 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
233
Ez pedig úgy tűnik, hogy ismerve az OTP 1971-es és 1972-es tényadatait, 1 ínyege. en nagyobbak. Most nem tűnik ki az egész elszámolásból, hogy ezek a pénzek mire kerülnek £ elhasználdsra. Azért cérdeztew, mert a mi ismereteink szerint is. az egész K/2 lakásépítés jóval nagyobb, mint ez a 700. Választ adni nem tudok, de úgy tűnik, hogy itt van bizonyos probléma. A másik kérdés a 9-0. oldalra vonatkozik, it.t xcxoTiyisiga kxs én ezt az összeget Jí mondom, Kőmives. elvt re azt mondja, hogy tartalmilag nincs változás, feltehetően ez ugyani y van. Itt két változatot nond, tulajdonképpen % a két változat közti különbséget; nem mutatja bt az anyag. Frteni persze lehet, az első változat a tisztán tanácsi rendeltetésű lakásokkal számol, utána már csak a második változatot szerepelteti. Itt a következőkre szeretném a t. Végrehajtóbizottság figyelmét felhivni. Önmagéban véve persze logikusnak tűnik, ha azt mondom,hogy ha az itteni elszámolást veszem, aziaJcáxópikóxixbüixol^Hk^ a járulékos és a kapcsolódó költségeket viseli a lakás célcsoportból a Tanács és ez körülbelül 350 millió forintos összeget tehet ki a 330o lakásnál, ez 3500 OTP társasház lakás megalapozását biztositja, a közművesítéshez az alap az egy milliárd birtokában már megvan és ez körülbelül 800 tanácsi rendeltetésű hát lakásnak felel meg, ha' az itt szereplő átlagköltségeket számibom. Csakhogy azért a kérdés, nem olyan egy sz erű , mert előszöris cu 1 aj donképpen a célcsoportról más célra való étcsoportositásra nincs törvényes lehetőség, a kanácsnak sincs, nekünk sincs, mér mint a Tervhivatalnak, csak az esetben, ha a kormánynak A (\ M s'”'" * i ( I A ) | I-------------------------------------------------------I 1- 16 -
