1973. január 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

131

I i

ellenőrző tevékenység gyengesége együttesen az egységes iré- nyitás rovására megy, s ennek következtében csorbát szenved, az egész szervezet tevékenységének egységes irányvonala. Előfordul az olyan elnökhelyettesi magatartás, amely nem elég objektiv és konzekvens a saját felügyelete alatt álló szervek tevékenységének megítélésében. Mindezek igénylik, hogy ponto—

S

sabban határozzák meg - a főváros sajátos helyzetét is figyelembe véve - a tisztségviselők tevékenységének módszereit.

. | I

I tusban az indokoltnál lassúbb a tanácstőivénynek megfejelő

munkastílus érvényesülése. A rendező elvek végrehajtására hozott döntések - különösen a szervezeti kérdésekben - elhúzódtak és ezt szakigazgatási szervezet és a kerületek egyaránt a vezetés bizonytalanságaként Ítélték meg. A feladatok nagysága és sokrétűsége miatt - az objektiv tényezők közi^-'

I játszása következtében is - nem sikcrvilt mindig megfelelő alkotó légkört kialakítani, mert a meggyőzés, a megértetés, a célok tisztázása az apparátus szintjéig nehezen jutott el, a szakigazgatási vezetők egy részének elkötelezettsége és egyértelmű kiállása a tanácstörvény mellett - különösen a bevezetés első szakaszában - nem volt kielégitő. Egyes esetekben rlutat- kozott meg nem értés és következetlenség is. Az általános egyetértés mögött az egyes ágazatokra történő konkretizálás

4

kifogásokba ütközött.

2• A vezetés munkastílusában a feladatok meghatározása és az_ ehhez szükséges feltételek kialakítása ma már kollektiv tevékenység . Nem mentes azonban a problémáktól sem, egyes esetekW

ben a jelentkezp prakticizmus és a rutinból végzett tevékenység következtében.

I)- A vezetésnek kialakított távlati tervei vannak. A terveket nagymértékben befolyásolta a fővárosban meglévő jelentős lakás, kommunális, közlekedési és ellátási feszültség,

H amelyet a tervezés során a központi szervek nem minden eset% ben vettek figyelembe.