1972. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

162

1 1 "8- ,/t%J'.?3'U3#3’ ’« SPSjsW '•'•■■ WW ’ ’ V ’• ™ ‘'"té’ 3 V‘\' to ? 10

I

11»- 3 Vizsgálatunk az alábbi főbb megállapításokat eredményezte:

;f

V I

&tx •'■'.’■• M r% •

1 x*

T

ALce^rülpt általános helyzete.

Budapest XV, kerülete a főváros közigazgatási határainak 1950-bcn 1 történt megállapításakor alakult ki, Rákospalota város és Pc st| ujhely község egyesítéséből,

A kerület közigazgatási területe 26,95 km , nagyságra tizedik a fővárosi kerületek között, A lakosság száma az 1970, évi népszó. lálás adatai szerint 61,200 fő volt. Ez a szám az újpalotai és a Lenin úti épitkezés következtében napjainkig mintegy 90.000-re |L emelkedett, s 1975-ig eléri a 120-130,000 főt, A népsűrűség

1970-ben 2,270 fő/krf volt, jelenleg kb, 3,330 fő/knf, /A fővárosi átlag: 3.600 fő/krf./

4fc 1970-ben a lakosság 38,7 %-a fizikai dolgozó volt. Igen magas

volt a nyugdíjasok száma /11.559 fő/. A nagyfokú elöregedési folyamat azonban Újpalota benépesülésével lelassult, majd meg ja szűnt,

Az utóbbi években mélyreható változások történtek a kerület életében. A falusias jellegű, közmüvekkel és kommunális létcsitmé- nyekkel gyengén ellátott kerület a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő része lett. Megindult a városias jellegű fejlődés, elsősorban a III, ötéves terv időszakában megkezdett 13-14.000 | lakást magába foglaló Újpalota városrész építésével. Ugyancsak r

városiasodást szolgálja az elavult városrészek rekonstrukciója ja,

í*. Nagymértékben javult a kommunális ellátottság; ennek ellenére,

ezen a területen még sok a pótolnivaló. A vízhálózat már az z

m

i kerületben kiépült, a csatornahálózat hossza azonban jelenleg is

még csak 52,3 km. Az utak és járdák kb. 1/3 része szilárd burlco- á latu, a gázhálózat pedig mindössze 5,6 km, /Az uj városrész nélkuli adatok,/

á fai

«• >í*.;***■■• » *><•»»» «<aw»