1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
160
í ! I- 57 az alapitó levélben rögzített mértéknél nagyobb idegenmunkákat, mert a beruházási piac beszűkült, erre felhúzom a vállára és azt mondom, nem ez az igazság, mert valamivel ez még a karbantartási és felujitási munkák esetében is kedvezőbb volt az adott épitőipari vállalatnak, mint a saját munkák vitele. Nem igaz, állítom mindenkivel szemben, hogy 1^71-ben vagy 1972-ben mi ne tudtuyík volna saját épitőipari kapacitásunkat maximális mértékben kitölteni. Ezt azért kell megmondani, mert az Épitési Főigazgatóság ilyen irányú szemlélete tulajdonképpen 1968-től alapvetően változott. Dávid elvtárssal ebben a kérdésben vitatkoztunk egymássá. • Miután alapvetően jó irányba változott, ezért szólok arról, hogy nehogy bemenjtink ebbe az utcába és maga a felügyeleti tevékenység igazolja ezt a tendenciát, amely valamilyen pénzügyi problémára is visszavetit 1971-re és ezért igazol valami arányeltolódást. > 1 A másik a forgóalap probléma, amire Dávid elvtárs utalt, amit úgy itélt meg, hogy nem kell a jelentésbe beírni, de ezzel egyidejűleg jelezte, hogy ezzel a problémával jelenthez- ni fognak. Nem hiba, hogy nem került bele ós megmondom rögtön, nem is kell, hogy a VB elé kerüljön, mert a forgóalap feltöltés a vállalatnál; a rendelkezésre álló fejlesztési alapból saját hatáskörben végrehajtandó feladata. k Elnök : Vagy vesz fel hitelt. Kőmives István: Tartósan nem tud felvenni, túl drága, luxus. Úgy kell a rendelkezésre álló fejlesztési ala- pót felhasználni, hogy a fejlesztéssel, volumennövekedéssel együtt! 00 * HP