1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
140
I i- 39 vállalhatják. így végzett az 1-es vállalat fekete tetőszigetelési munkát, amire Budapesten nem volt kellő időben kellő igény, ezt vidéken kötöttük le, történetesen Székesfehérvárott. Nyereség alakulása az ártényezők összefüggésében. \ Szabad legyen talán a beszéd helyett konkrét számokat felvetni. Általában a tanácsi építőiparon belül évenként az áremelkedés 3,5“ 5 százalék közötti összegben jelentkezik. Ennek bontása többek között a kivetkező. A felhasznált anyagoknál töiténő árváltozás + 1,2 százalék, közvetlen átlagbér változás, munkásátlagbér o,4 százalék, megrendelőre áthárított o,2 százalék, pé&lékkulcsúk, ítggőség, akadályoztatás, tervszolgáltatás 1,2 százalék, átlagos szállítási tá- voltság változással o,2 százalék, btto haszonkulcs-változásból o,8 százalék. Ez kb. évről-évre visszatér, hangsúlyozom 3,5-5 százalék ez az árszintváltozás. A nyereségkérdésekre számszakilag is ki fogok külön térni. Kb. 5o-6o millióra tehető 1968 óta az az osszeg- változás, amely árváltozásból az árbevételnél jelentkezik. A többi növekedés általában műszaki volumenváltozásra vezethető visz- sza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy az épitőipari válláré, latok viszonylatában fiktiv számlázások vagy bizonyos mértékű törekvések a ceruzák nyomására ne lennének. Ragunk részéről igyekszünk ellenőrizni, visszaszorítani, tekintve azonban, hogy minden építésvezető mögött nem állhat ellenőr, ma is tartom, hogy ezen a téren további javulást kell felmutatni a vállalatok részéről. Az fe ellenőrzést ezen a téren fokozni kell. Előnyösebb a helyzet 1972 óta, hogy az ingatlankezelő vállalatok is sajat hatáskörbe tartoznak és igy a műszaki ellenőrzés részéről nyert tapasztalatok hozI i A"HO ' " ti A * ■ .jv, H3&®
