1972. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
812
| | “* i ti - lo az itt dolgozó nők helyzetét. Vezető-állású beosztásokban viszonylag alacsony a nődolgozók aránya /1971. év végén az igazgatók, főkönyvelők, főosztályvezetők, osztályvezetők 27 %-a, a kiemelt boltok vezetőinek 38 %-a nő/. Összehasonlító vizsgálat alapján - amely egyszeri adatszolgáltatáson alapul és nem veszi figyelembe a vállalati kategóriákat, iskolai végzettséget és a szakmában eltöltött évek számát - megállapítható, hogy megfigyelt munkakörökben a nők egy főre jutó munkabére alacsonyabb a férfiakénál. A vállalatok törekednek a még meglévő aránytalanságok felszámolására, erre 1972. évben és a IV. ötéves tervidőszakra további konkrét intézkedéseket irányoztak elő. Munkaköri /fizetési/ előléptetésnél azonos végzettség és képzettség esetén a nődolgozókat előnyben részesítik, ez a törekvés a vállalatok döntő többségére jellemző. Az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók átlagbére lényegesen az iparcikk szakma dolgozóinak jövedelme alatt maradt, ez szükségessé tette a bérarányok központi javítását. 1971. évben a két ágazatban és a Háztartási és Illat- szerbolt Vállalatnál a hálózati, beosztott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók, összesen 41.729 m/Ft bérpreferenciában részesültek. Ennek hatására a bérarányok javultak. A béremelés növelte az e szakmában dolgozó nők jövedelmét, a vállalatok erre különösen súlyt helyeztek. Pl. a VII.kerületi Vendéglátói, pari Vállalatnál a béremelés 86 %-át, az Újpesti Közért Vállalatnál 8o %-át kapták a nők. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák bérét az addigi átlagbér emelésnek megfelelően rendezik. Példaszerűen kiemelhetők a Kispesti Közért Vállalat, a Vas-és Edénybolt Vállalat és a VII.kerületi Vendéglátóipari Vállalat ezirányu intézkedései. /Az intézkedés jelentős számú dolgozót érint, 1971. évben 268o fő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt a tanácsi kiskereskedelemben. / I ^ W \ rn i * í