1972. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
250
Tudniillik nem bízunk munkájuk hatékonyságában. Inkább kevesebb, de főfoglalkozású embert! A sok mellékfoglalkozású ember elég sok pénzt elvisz, de munkájuk nem olyan hatékony. Intézkedést, azután útmutatást adtunk ki, amelyben fő foglalkozású munkatársak számának növelését, és a tiszteletdíjasok megszüntetését kértük. Tudtommal azonban nem olyan sok az ilyen dolgozók száma a tanáosi apparátusban. Igaz, hogy az utóbbi években viszont növekedett a számuk. Egyes kerületi osztályvezetők igy akartak segíteni dolgozóikon, hogy tiszteletűijas állásokat biztosítottak nekik. Dr. Götz János: Vannak ilyenek. Mezei Gyula: elyeselnénk, ha a VB olyan módot és lehetőséget adna a kerületi osztályok dolgozói helyzetének javitására, amelyet a saját maguk erőforrásaiból realizálni tudnának. Végül, hogy az iparvállalatokkal hogyan alakulnak kaposolataink? Most kötött ilyen szerződést Csepel a bádogos tanulókkal, hogy ilyen gyerekeket foglalkoztatnak, ellátják, kita- nitják őket bádogosnak, azután alkalmazzák őket az üzemekben. Több üzemmel van már ilyen szerződés, különösen a koron túli és az ifjúsági korú gyerekekre vonatkoúlag. E 1 n ö k : Ki kér szót? " r _ ■ i i -i i Dr. Kamarás Ilona: Szeretném üdvözölni, hogy 4. pontként javasolják a veszélyeztetett gyerekek osaládi helyzetének vizsgálatát,mert én is úgy látom, hogy itt igen nagy a növe- kedés, az ifjúság egészséges fejlődését veszélyeztető tényezők nagyon hatnak. A ^ Heim Pál-kórházban dolgozom, amely az országnak legproletárabb kórháza. Olyan a beteganyagunk, olyan a felvevő területünk, hogy nagyon testközelben találkozunk ezekkel a gyerek- problémákkal. Amellett a mérgezési osztályon is dolgozom. Kiemel- ném az alkoholizmus szerepét is, mert azt hiszem, hogy az ország t i ! 11 n go : I J 62. 1
