1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

333

-í

%

—

.........- X

i

ti- 2 '

I.

A honvédőim! előképzés bevezetésének körülményei éa helyzete

Az általános- ós a középiskolákban, valamint a szakmunkás képző iskolákban az 1968/69-os tanévtől folyik a honvédelmi ismeretek oktatása. Az általános iskolák 7—8. osztályaiban évi 6—6 órában, a közép- és szakmunkásképző iskolákban évi 2o órában kell feldolgozni a tantervi anyagot. A 4 éves középiskolai oktatásban tehát So, a 3 éves szakmunkásképzésben 6o, a 2 éves szakmunkás képzés ben 4o órát kell az elméjűt i éa a gyakorlati feladatok megvalósítás ár a fordítani.

A tanterv a katonapolitika, a polgári védelem, a tereptan, a haditechnikai is eretek, a lövészet, valamint a honvédelmi testnevelés elméleti és gyakorlati anyagát tartalmazza. Az ismeretek elsajátításának mértékéről a tanulók a honvédelmi napokon /évi 2-3 nap / adnak számot. A különböző témák anyagát iskolatípusoktól függőón az osztályfőnöki, a testnev lés, a biológia ós a kémia tantárgyak óráinak anyagába kell bedolgozni.

Szükség volt a megfelelő előkészítésre, rao t felmenő rondsserhen a pedagógusok mind nagyobb részo közvetlenül is érdekelt az ez irányú tennivalókban, ami a pedagóguspálya elnőiesedése miatt is gondot okozott, A fiatalabb /1956 után végzett/ férfi nevelők nagg része éa a pedagógusnők nem rendelkeztek kato. ai ismeretekkel. A feladatra tehát nem fölkészíteni vagy abban továbbképezni kellett a pedagógusokat, hanem a tanulók számára előirt anyagot nekik is meg kellett tanulni. A leány tanulók ós a szülök számára szokatlan volt ez a tennivaló. Fokozta a nehézségűt maga a követelményrendszer is, amelv nagy fizikai állóképességet kiván a tanulóktól.

i

A felsorolt okok miatt, de azért is, mert uj tennivalókról volt szó, mind a növelőket, mind a.szülőket meg kellett győzni a feladat szükségéről és fontosságáról.

I j

__ 9 9 ^ • mp