1972. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
505
j | 1 4 - az egy főre jutó kenyérfagyasztás 82 %-ra, a lisztfagyasztás 74 %-ra csökkent. Kedvezőtlen jelerség viszont, hogy a péksütemény fogyasztás is kisebb, ami elsősorban az ipari kinálat elégtelenségére vezethető vissza,- az egy főre jutó étolaj fogyasztás 2,3-szeresére növeke- . dett, ami táplálkozásélettani szempontból szintén kedvező,- az egy főre jutó tejfogyasztás 11,1 %-os növekedés© jelentős, azonban »• fővárosi lakosság még mindig kevés tejet és tejterméket fogyaszt,- az élvezeti cikkek nagyrésze, - ami korábban luxuscikknek számított - ma általános kereslet tárgyát képezi,- a jelentős erőfeszítések ellenére az árukínálat több cikknél nem tudott lépést tartani a kereslet cél, A már említetteken kivül nem volt kielégitő a kinálat többek között egyes húsféleségekből /egyes időszakokban sertéshúsból, belsőségből, az utóbbi'időben élőhalból/, továbbá.egyes húskészítmény választékból /vörösáru, főtt-husok/, sörből, üdítőitalokból,- az idegenforgalmi csucsidényben viszonylag kevés volt a szárazára /téliszalámi, gyulai kolbász/,- az előrecsomagolt, kiszerelt áruk részaránya jelentősen . növekedett és jelenleg a forgalom döntő részét teszik ki, . ami együttjárt a kereskedelmi és élelmiszeripari technolóI gla jelentős és racionális fejlesztésével, /Az önkiszolgálás rendszere a II, ötéves.terv folyamán kezdett csak nagyobb mértékben elterjedni,/- a főváros burgonya, zöldség és gyümölcs fogyasztása igen hullámzó; 1960, évtől 1966-ig enyhén emelkedő, azt követően pedig egyre csökkenő irányzatot mutat, A mezőgazdaság egyre kevesebb zöldséget, főzelékfélét termelt, emellett az időt járás évről évre kedvezőtlenül alakult. Különösen 1970-ben f ■ ^#űMB I * " *. » ' > tóté
