1972. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

288

Állami, központi segitségigényt csak akkor továbbítunk, ha a vállalati erőfeszítéseknek eredményét is látjuk.

Elnök : Mindenki kapott választ? /Igen. /

Ki kér szét?

Csehik Ferencné : Nekem az lenne a megjegyzésem, hogy azért nagyon sok helyen érthetetlen, legalábbis a laikusok számára nem érthető módon szerepelnek az anyagban a számok, az értékelések stb. Pedig az érthetőségre kellene törekedni, mert a Tanács, mint testület, nem szakemberekből áll és nehéz eligazodni a számok között. Miért nem lehet olyan anyagot késziteni, amely mindenki számára érthető és nem kell itt surblizni, összeadni-kivonni, hanem ha elolvassa valaki, akkor világosan lássa, hogy mi a helyzet?! Mert a válaszokból is az az érzésem, hogy nagyon sok vonatkozásban ködösités van, azért, hogy ne is nagyon lássunk tisztán ezekba a kérdésekben. Ezt nem tartom jónak. Ezen az anyagon változtatni már nem nagyon lehet, de a jövőre nézve fel-léphet ilyen igénnyel a VB.

Kőmives István : Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Nehéz egy ilyen, teljes évről szélé jelentést elkészíteni. Nem a jelentés mentése akar ez lenni,mert az elhangzott kérdések, észrevételek azért utalnak arra, hogy ez a jelentés szerkezetében, mondanivalójában világosabb is lehetne. Legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy valamiféle tudatos homályosításról szó sincs. De a számvizsgáló bizottság ülésén pl. felmerült, hogy az anyag nem eléggé részletes, nem ad választ pl. arra, hogy az Állami Bábszínház programja, egész költsége hogyan- 13 -