1972. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

224

■ / ~ ~ 1 !

i- 95/b hogy célszeiil lenne, főleg a kerUleti tanácsi apparátus, de a központi apparátus személyzeti helyzetét is mélyebben elemezni, összefüggésben azokkal az uj, megnövelt követlemények- kel, amelyeket a párt központi bizottsága és a kormány együttes ülésén kitűzött ogy/részt, másrészt pedig uj képesitési rendelkezések láttak napvilágot, mint uj követelményi szintek.

Javasolom ezt azért, mert ha áttekintjük az országos helyzerá |

tét a tanácsi apparátusoknál, azt kell megállapítanunk, - bár nem tekintjük mindenhatónál: a számokat, felkészültség tekintetében különösképpen nem - hogy a községeket kivéve legalacsonyabb felkészültségi szinten, sajnos, a budapesti kerületi apparátusokban dolgozók vannak. A vidéki városi tanácsok apparátusában felsőfokú iskolát végzett az ottani vezetők és j

ügyintézői: 25 %-a. A budapesti kerületekben, mint ahogy az előterjesztés melléklete mutatja,21.8 %-a a budapesti kerület apparátusokban dolgozóknak 16.5 %-ánal: csal: 8 általános, vagy alacsonyabb iskolai végzettsége van. Ez az arány a vidéki városi tanácsoknál 14.3 %. De ha a politikai főiskolai végzettséget nézzük,hasonló különbség van a vidéki városi tanácsok javára. Egy-egy kerületi tanács loo-15o.ooo főnyi lakossal dolgozik. Nem közömbös tehát, hogy apparátusa milyen színvonalon tudja elvégezni az igazgatási és egyéb feladatokat. Ezért javasolom az apparátus személyzeti helyzetének mélyebb elemzését, a kerületi apparátusoknál is, a szakágazatoknál is. I

Következő javaslatom: Az elemzés után hélyes volna az uj küvetelményi szint elérését, mint kivezető utat és a módokat is megjelölni.

| ff14 ij :

é .. ;K , „as—