1972. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

247

I I- 49 ­normák 1968-ban kenitek megaLapitásra és évről-évre részben ál­lami pénzből, részben pedig a tanácsi többletbevételekből utó­lag, részben pedig a tanácsi bevételek tervezésénél előre is va-± 1amilyen jellegű összegek bekerülnek az amortizációs ~r¥riÍHn fc_ lül az egyes ágazatok felujitási költségvetésébe. Ugyanakkor tör­téntek olyan jellegű intézkedések, amelyeknek tartalmi része gya­korlatilag az volt, hogy akár a Pénzügyminisztérium, akár a Tanács határozata alapján ténylegesen beszerzési többletet kaptak az is­kolák, Mezei elvtár3 említette az élelmezési dolgot, 2o millió fo­rint került be ebben az évben a költségvetésbe, általában az ok­tatási intézmények meszelésére. Ezek nem véletlen megoldott prob­lémák, ezek valamilyen meglévő amortizációs kulcs alapján kiszá­mított felujitási alap megfelelése, ametafcet minden évbn az határoz meg, hogy milyen bevételi lehetősége van a Tanácsnak, akár a köz­ponti költségvetést} akár a kerületi költségvetéseket tekintve. Az elmúlt években azért nem jelentkezett ilyen nagymértékben ez a probléma, mert a IV. ötéves terv összeállításánál az első két év­re vonatkozóan Kőmives elvtársnak a Pénzügyminisztériummal foly­tatott tárgyalcísa eredményeként 15o-15o milliót biztosított a Pénzügyminisztérium az ilyen jellegű karbantartó, felujitási, be­szerzési és egyéb működtetési célok megoldására. Az első két év elmúlt ós az első két évben a Tanácsnak volt lehetősége saját többletbevételeiből is további kiegészítéseket biztositani az intézményeknek akár az egészségügy, akár az oktatás részére. Et­től az évtől ez megszűnt és ugyanakkor jelen pillanatban 2-3 mil­lió forint az au összeg, ami az 1971-es évről még rendelkezésre álllmt. A 3./ határozati javaslatban van, hoCy a pénzmaradvány I fll,1 : r 9 . 'Ji—

Next

/
Thumbnails
Contents