1972. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

426

tt 'Mi— .

ra , ***•*«►* " m—

I

I- 5 városi cs községi hozzájárulás és eszközlekötési járulék át✓

engedésére kerül sor, amelyeknek eredményeként a kerületek saját bevételi aránya a költségvetésükben 42,6 %-ról 85,5 %- ra emelkedik.

2•/ Fejlesztési alap.

A fővárosi tanácsi gazdálkodásban lényeges változást jelent majd, hogy a fejlesztési alap pénzkezelése - előreláthatóan már a II. negyedévtől kezdődően - központilag a Terv- és Közgazdasági Főosztályon történik, a gazdálkodó szakigazgatási szerveknél folyó ilyen irányú munka egyidejű megszüntetése mellett. Az ágazati szakigazgatási szervek feladata elsősorban a fejlesztési alap felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozására, az egyes fejlesztési feladatok clőíá nft.'

készítésére és megválósitásláélőoegitéaé-re irányul.

A fejlesztési alap egységes pénzkezelésének bevezetése és rendezése során fogunk dönteni arról, hogy az egységes finanszírozási rend szerkell alkalmazni a- folyametbr.n lövő beruházásélcra, az önálló beszerzésekre és egyéb beruházási kategóriákra, amelyek nem épitési feladatokkal együtt valósulnak meg.

3./ Beruházások. /Felújítások./

A kerületek gazdasági önállóságát növeli, hogy az általuk már működtetett intézmények beruházási és felujitási feladatait - az elhatározástól, a kivitelezésig - a pénzeszközök egyidejű átvételével a jövőben saját maguk végzik. Ezen túlmenően azt tervezzük, hogy - a célcsoportos beruházásokat nem érintve - a kerületi lakosság érdekében megvalósuló uj beruházások /pl, bölcsödé, óvoda, iskola, rendelőintézet stb./ teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket a kerületi tanácsoknak átengedjük és az ő feladatuk lesz a beruházások bonyolítása, kezdéstől a befejezésig, így a központi szakigazgatási szervek számos

8 i3c fe

1 9 fi *