1972. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

298

A másik pedig, amin feltétlenül érdemes elgondol­koznunk, hogy vállalataink fejlesztési alapjukat hova fordítják. Lényegében milyen irányban használják fel eszközeiket a műszaki fejlesztésre, az állóeszközök fejlesztésére, a munkát megkönnyítő kisgépesitésre. Meg kell mondani,- itt van előttem - a Fővároai Tanács felügyelete alá tartozó vállalatoknak ötezesen 1 millió ár 7oo ezer Forint a fejlesztési alapja, kerekítve mondom. Ennek lé­nyegében lo százalékát használják állóeszközpótlásyra és lo százalé­kát állóeszköz-bővítésre• Véleményem szerint ez lehetne több is, itt kellene egy kicsit nagyobb lehetőséget biztositani a vállala­toknak, hogy állóeszközbővitésre több lehetőségük legyen. Ez min­den képpen abba az irányba hat, hogy a dolgozók számára megkönnyíti a munkát. A másik pedig, amely szintén elhangzott, hogy hogyan lehetne tovább könnyíteni a nők helyzetét, különös tekintettel arra, hogy 197o-ben csökkent a számuk. Erre minden vállalatnál: megvan a maga programja. Az a bizonyos probléma, hogy a dolgozó nők a keres­kedelem területén a legkevésbbé tudják igénybe venni az ovodai - bölcsödei helyeket. Erre vonatkozóan meg kell próbálni, hogy a ke­reskedelmi vállalatok közösen tartsanak fenn ovodát, ill. bölcsödét. Nem lehet a tanácsi óvodákat, bölcsődéket átállítani a kereskedelmi * dolgozók időrendjének megfelelően. Ez rendkivül sok bonyodalmat, ne­hézséget okoz. De ha több kereskedelmi vállalat közösen üzemeltetne ' elsősorban ovodát, es aa ut járható, természetesen ott tudnak alkal­mazkodni a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeihez. JSE | f I * , . .mp fi' I tá i i ) - 23 -

Next

/
Thumbnails
Contents