1972. március 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

173

- !

Az ipari üzemek a kitelepítésre vonatkozó határozatok megváltoztatási, clódázási lcisérlctcin kivül, melyekre előzőekben ogy-ket példát bemutattunk, a jóváhagyott határozatokat som véve figyelembe, különféle módokon igyekeznek az üzemek általuk szükségesnek tartott bővitését, építkezéseit lebonyolítani.

Az ipari üzenek a kitelepítésre vonatkozó határozatok megváltoztatási, clódázási kísérletein kivül, melyekre előzőekben agy-két példát bemutattunk, a jóváhagyott határozatokat sem véve figyelembe, különféle módokon igyekeznek az üzenek általuk szükségesnek tartott bővitését, építkezéseit lebonyolítani.

Az épittotők között vannak olyanok is, melyek építkezésüket nép- gazdasági, exportérdekekre hivatkozva indokolják. Legtöbben azonban a lényeget megkerülve, az üzemük bővitését különböző fedőnevek felhasználásával kisérlik meg,

leggyakoribb C3et, hogy a termelő üzemhelyiség' céljára elfoglalják az üzen egyéb célú helyiségeit. Pl, a raktárakat, szociális létesítményüket, öltözőket, fürdőt, stb. Kérelmüket mint szociális létesítmények bővitését adják elő az építésügyi hatóságoknál, legtöbb esetben a szakszervezeti határozatokra való hivatkozással.

Az épitési engedélyezési eljárás kapcsán az épitési iratok tanulmányozása után állapítható meg csak, hogy tulajdonképpen üzemi területek burkolt bővitését szorgalmazzák.

Az e csoportba tartozó építkezések körébe sikerült ugyan sok c cinen tervbevett építkezést megakadályozni, azonban szép számmá!, vannak olyanok, melyeket végül is népgazdasági, export és egyéb szempontok és érdekekre valé hivatkozással az építési hatóságok által legjobb meggyőződésük ellenére kerültek engedélyezésre.

Tipikus példa erre vonatkozóan a következőben ismertetett építkezés,

fi)

\ í__ — _ ;

é - 4 - Í