1972. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

131

.. 000', í ;•>“ ' - sül* 0. flSfaÉ • fi -0' •"’ /.V & V.1tó " *

. vj- t, , . » * ,h >> y 7 í/ ' ^ > *, * y, % t- 4 , tó, 77 +(0; ’ tótó / *■ '

40 fa . *

te -0—

Í 1- 47 1

A budapesti területre vonatkozóan bizonyos intézkedéseit észszerűt1 lennek érzem. Nem tudom, azonositható-e. Észszerű önállóság, észszerű nagyságrendet feltételez. A főosztálynál: azt kellene megnéznie, hogy mi az az észszerű nagyságrend, melyik ponton kellene budapesti méretekben, melyiken kerületi és melyiken iskolai méretekben megtartani. Erre a kérdésre nem mondtál választ, de jelezted, hogy többe kerül, mint a jelenlegi helyzet. Nem vagyok anyagias, de ha többe kerül pénzben és személyzetben, akkor gondolkodnunk kell.

Felei,íásnak tartom ilyen értelemben a helyzetet, mert Budapest sajátossága megérdemli, hogy a miniszteri rendelkezésben annyit engedélyezzenek, hogy a Fővárosi ?anác3 VB. maga Ítélje meg részkérdésben, hasonlóan a tanácstörvény rendelkezéseihez, hogy mit lehet észszerűen csinálni.

A létszámgazdálkodásra vonatkozóan: A létszámgazdálkodás iskolai méretekben elképzelhetetlen. Talán akkora nagyságrend kell az önálló gazdálkodáshoz, mint Budapest. Ugyanis nem I iskolánként szabadulnak fel funkciók. Miért nem lehet megállapitani,

hogy az észszerű nagyságrend Budapest. Még talán kerületi szinten is lehet, mert a kerületekben több iskola van. Nem tudom megérteni, mi az észszeríiség foka. Azért, mert önállóságot kapunk, arra is köteleznek bennünket, hogy észszerűen gazdálkodjunk. A megyékhez nem •tudok hozzászólni, de talán Budapesten a gazdálkodásban el lehetne képzelni egységet, beleszámítva a küldözgetett kádereket is. Iliért kell ezt nekünk agyon komplikálni.

Még egyszer azt mondom, ha a rendelkezés minket hátrányosan, károstul érint, függetlenül attól, hogy a főosztály

CT