1972. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

48

! i- 3 ­t /A/ Mind a szeméttelepet, mind a szemétlerakó helyet a Fővárosi Köztisztasági Hivatal javaslata alapján az ille­tékes kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve jelöli ki a kerüle­ti állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakvéle­ményének figyelembevételével. /5/ Közterületen az illetékes kerületi tanács végrehaj­tó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatá­si szervének engedélyével szabad bármilyen anyagot tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem kell, de csak olyan anyagot Bzabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. KSZ. 3. §. /I/ A szabályzat alkalmazása szempont­jából háztartási szemét: a lakásokban és a lakás céljára használt egyéb helyiségek­ben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben /területeken/ a rendeltetésszerű használat során keletke­zett hulladék, különösen a söpredék, salak - beleértve a központi fűtésből keletkező^ salakot is - hamu, korom, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, popir, rongy, konyhai hulladék, továbbá a kisebb mennyi­ségű falvakolat és festéktörmelék. /2/ Az /1/bekezdósben említett helyisé­gekben /területeken/ keletkezett szemét közül nem minősül háztartási szemétnek: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hé, a sár, oz épület, vagy^egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, vagy javításából származó nagyobb mennyisé­gű anyag, továbbá a folyékony, tűz,- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti és gazdasági művelés során keletkezett hulladék, a falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy /bútordarab, szal­mazsák tartalma stb./, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásá­ból keletkezett hulladék. —■» . ... mm I ____________ : 9 1

Next

/
Thumbnails
Contents