1972. február 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

234

i ^

..............................„._ .. .._............... I

a ' I- 3 A szállítási.távolság növekedés kapacitáskicsést jelent, ami gépbeszerzéssel pótolható.

A költségkihatások ezen oldala csak a telepítési hely ismeretében értékelhető /pl. Óbuda I. helyett Óbuda II-be való szállítási távolság

növekedés 3,4 millió Ft költségnövekedést eredményez 25o.ooo m3 szemét esetén/,

Ramacs elszállításra 21.ooo fuvar/év szükségest

3./ Komposzt fölhasználás

Önköltség: 42 Ft/q

Dotált eladási ár 9,5 "

Ki fizeti a dotációt, mely évi 7I0.000 q konpopzt esetén

71o.ooo , 32,5 Ft 23,loo.ooo Ft/év,- Kinek adják el a komposztot? .- Talajjavításra hol használható fel?

4./ Szenét-összc tétel

OMFB tanulmány /197o okt./ 1966-os adatokra épül. Azóta a szemét- összetétel jelentősen megváltozott:- papírmennyiség növekedésű- PVC és egyéb műanyagok- üvegmennyiség megnövekedett Papírfelhasználás 1966-ban 16 kp/fő

1985-ben 65 "

Az életmód és fűtési rendszer változása miatt a szométösszctétcl az égetés irányába tolódik el. Szerves anyagtartalom a háziszemétben csökken /csomagolt és tisztított, zöldség, gyümölcs, stb,/

3o.ooo n3/év csarnoki és piaci szemét keletkezik koncentráltan, ami jó konposztanyag. Konzervgyárak, élelmiszer feldolgozók nem adnak ki növényi, gyümölcs, stb. tehát gazdag szervesanyngtartalmu hulladékot,ezt más vállalatoknak /állattenyésztő Tsz-ok/ elviszik. Ipari szemét összetétele is égetéses ártalmatlanításra alkalmas.

5./ Szené 101 he 1yczés probiónái- A Budapesti szemétlerakók az 19?o-es évek végére megtelnek,

A j . vasolt k: -.posztüzixn távlati lóg nem oldja meg a azcmétclhcly 0\ zés én ártalmatlanítás probl '.máit,

,i ■ iw

fe *

f— * *&&& *■*