1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
- * te mmmm*— é Beszámoló I ■ a budapesti agglomeráció távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozására irányuló munkáról, eredményeiről és problémáiról. j Budapest a múlt század második felétől - elsősorban az erőteljes bevándorlás révén - Európa leggyorsabban gyarapodó népességű városai közé tartozott. Lakosságának száma 1870 és 1945 között ötszörösére emelkedett. A fővárosi népesség gyarapodásával egyidejűleg meggyorsult a fővárost övező települések lélekszámának emelkedése is. Az 1950-ben a fő- . városhoz csatolt hét város és tizenhat község lakossága meghaladta az 500 ezer főt, Budapest jelenlegi agglomerációs övezetét képező települések lakósságszáma is - főleg az elmúlt két évtizedben - gyorsan emelkedett. A lakosság fővárosba való koncentrálódásának oka mindenekelőtt az m ipar gyors fejlődése volt. A főváros és környéke a feldolgozó iparágak számára igen kedvező körülményeket biztosított, a gyorsan fejlődő ipar magas munkaerő igénnyel lépett fel. A budapesti agglomeráció iparának struktúrája erősen szétágazó és ez lehetővé tette, hogy sokféle képzettségű ember találjon munkát és megélhetést. Az ipar súlya a fővárosban még a legutóbbi időkig is emelkedő volt, habár a tervszerű vidéki ipartelepítés révén a budapesti ipar aránya az országos iparon belül csökkenő • A fővárosi agglomeráció gyors fejlődésével, az ipar növekvésével a lakosságot és az ipart egyaránt kiszolgáló infrastruktúra nehezen tudott lépést tartani. Különösen a lakásellátottság, a közmüvek és a közlekedés terén mutatkoznak komolyabb hiányosságok. A főváros és környéke lakásellátottsága az } ,, ■ fi ■i * p \ ——>1
