1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
te - A... ZR000— f * '-fővizsgálatok, másrészt a döntési szintig kidolgozott vizsgálatok a végrehajtás módjait is jobban megadják. Erre - illusztrációként - két példával szolgálunk. A közlekedési eszköz gyártás az iparági modellekben meglehetősen hátul foglal helyet, mint amelynek dinamikus fejlődése a fővárosban nem várható. Az iparági átlag mögött azonban a termelési gondokkal küszködő Ganz-Mávc.g és Vörös Csillag gyárak mellett a dinamikusan fejlődő IKARUSZ is azonos csoportba került. Hasonlóképpen az épitőanyagiparban az alágazatok /amelyeket gyakran csak egy üzem képvisel/ elbirálása más a téglaipart illetőleg, mint pl. a gépgyártáshoz kapcsolódó csiszolókorong és finomkerámia ipar budapesti fejlesztése vonatko- natkozásában. A szelektiv fejlesztés budapesti sorrendjét egyszer s mindenkorra megállapítani nem lehet és nem is szabad. Az ágazatok Budapesthez való erősebb vagy gyengülő kötődése változhat annak függvényében, högy hogyan alakulnak a fővárosi agglomeráció munkaerő, beruházási stb. viszonyai. Változhat továbbá ' a gazdasá.gpolitika ipari célkitűzései» A magyar ipar egésze struktúrájának módosulása, a vidék ipari struktúrája elmozdulása nyomán is. A fővárosban települt iparágak szelektivitási sorrendjét tehát időrőlt időre felül kell vizsgálni, mindenekelőtt a soron következő középlejáratú terv kidolgozása előtt. A vizsgálatokból levonható az a következtetés is, hogy a szelektiv fejlesztés megítélésekor nem csak számszerűsíthető, racionális köz- gazdasági vizsgálati eredményeket koll figyelembe venni, hanem szerepet kell adni a társadalompolitikai meggondolásoknak is /pl. az emberi környezet védelme/, amelyek nehezen számszerűsíthetők. A fővárosban az ipari struktúra változása esetenként igen sajátos módon történhet. Utalunk pl. arra a megindult folyamatra, amelyről előzőekben már szó esett: egyes nagyüzemek termelési folyamatának "középső11 része vidéki telephelyeken zajlik le. Nem ritka, hogy a termelő terület és a meglévő munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében a kevesobb szellemi- és szakmunkaerőt igénylő profilt 'V' I _______________ i *rp»«ai ■ «*
