1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

19

r_

I »- ««<«»•—>

. -4HEP- 17 A szakértői bizottságok számításai axra engednek következtetni, mintha a budapesti ipar egyes ágazataiban és a budapesti ipar egészében a termelékenység lassabban növekedne, mint a vidéken települt iparban. Ennek több oka lehet. Az uj üzemek és nagyobb rekonstrukciók - főleg a dinamikusan fejlődő iparágakban - inkább vidéken valósulnak meg. Másrészt a budapesti ipar termelési szintjének lassúbb növekvése lassíthatja a termelékenység emelkedését is.

Megfigyelhető olyan tendencia is, hogy a fővárosi nagyvállalatok budapesti telephelyein szükül a termelési folyamat "középső" szakasza, a folyamatos gyártás - a termelés e fázisa részben a vidéki telephelyekre tevődik át, és ugyanakkor növekszik a budapesti telephelyeken a termelés előkészítő szakaszának súlya. A fővárosban foglalkoztatott ipari dolgozók között az utóbbi években erőteljesen nő a műszaki-alkalmazotti arány, aminek részben az az oka, hogy a gyártás- és gyártmányfejlesztési részlegek, a kutató-laboratóriumok az értékesítés és piackutatás a fővárosban koncentrálódik, a folyamatos termelés egy

tt /

része vidékre kerül. ' Várható, hogy az a tendencia jövőben is - változatos formák között - megmarad.

A szakbizottságok számításai szerint a budapesti ipar gépállománya 15 év alatt kicserélődik, helyenként kétszer is. Ugyanakkor az épületállománynak mintegy 15-20 %-a modernizálódik.

Az uj gépek tehát nagyrészt a régi épületekben működhetnek, ezért a modern üzemszervezés nagyobb méretű automatizálás korlátokba ütközhet. Az automatizálást a budapesti termelési

1

*/ Megjegyzés: Az ezer munkáséllományura jutó műszaki állományú

alkalmazottak száma:

Budapesten Vidéken

1965-ben 155 93

1970-ben 191 91

1971-ben 201

■

I

V

\\r

I : « I