1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

131

I

Az egyik a létrehozás, amelynek feltétele1, hegy az alapszabályt jóváhagyják. A másik a vezetőség felfüggesztése.

A harmadik a feloszlatás. Most olyan furcsa helyzetbe kerülünk, hogy a leglényegesebbet - tehát az alapitást, a létesitést, - valamilyen szakig, szerv hagyja jóvá és dönti el. Ugyanakkor viszont a feloszlatást, sőt a vezetőség felfüggeszt ését, ami azért alacsonyabb sulyu, VB szintre engedjük. Szerintem nem végiggondolt megoldás. Még akkor sem, ha adott pillanatban azt a problé- ■ mát rejti magában, hogy a VB-nek meg kell vizsgálni egy alapszabályt. A vizsgálatot és annak jogi konzekvenciáit úgysem a VB

I

látja el, hanem elvégzi a VB szakig, szerve. Mégis furcsa lenne azonban - pontosan a korábbi tapasztalatokból kiindulva -, hogy még a VB-k is hoztak olyan határozatokat, ameljét később szét kellett verni, mert engedélyeztek olyan szövetkezeteket, amelyek álszövetkezetek voltak, olyanokat, amelyeknek megalakulási feltételei nem voltak biztositva. Tudni kell a gyakorlatból, hogy ez úgy alakult ki, hogy különböző szervek együttes nyomása alapján fogadott el a VB ilyen döntéseket is. Ha ezt most leadjuk az ipari osztály számára, akkor még kevesebb lesz a lehetőség arra, hegy a kerületi tanáosok kezében kontroll legyen. Javasolom ezért, hogy a 2. pontban térjen ki az anyag arra, hogy a szövetkezetek i létesítését, tehát az alapszabály jóváhagyását is a VB hatás kör é| be utalja.

, Csikesz Józsefné: Amit Fórján elvtárs javaslatként az anyagh oz fűzött, azt a jogot^ a mezőgazdasági t ermelő- | szövetkezeteknél gyakorlatilag a VB gyakorolja. Szerintem is helyes egysi^esen rendezni mindhárom tipusu termelőszövetkezetnél.

| j Gondolom, hogy Kertész elvtársnak az a javaslata, hogy a VB hei lyett a szakig, szerv hatáskörében kivánják rendezni, elsősorban

ti 31*

i 7