1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
111
J 14. 2 is kinálna egy lehetőséget arra, hogy a főváros népgazdasági meg— í közelítésben próbálja megfogni a kérdéseket. Jól tudom, hogy milyen nehéz ezt a problémát megfog- ni, de mindenesetre feltétele volna egy jó helyzet-analízis,hogy feltárja az itteni problémákat. Ebből a szempontból nézve egyáltalán az is kérdéses, hogy a négy vizsgált kérdés-kör megfelelő-e, elégséges-e. Szerintem egész sor folyamat kiesik ebből a vizsgá1 lati körből, például Budapest egész társadalmi struktúrájának, társadalmi-politikai alakjainak megközelitése, hogyan néz ki a városnak az a része, amelynek érdekében mindez történik. Mert a népesség és a munkaerő-rész erre nem is ad választ, nem is az a oélja. Gondolom, hogy sok egyéb kérdés is kiesett a vizsgálati í. * || . körből, például a gazdaságirányítási rendszer szabályozói. De beleértve az igazgatási szabályozókat is; hogyan hatnak ki a városra. Ki kellene egyszer elemezni, hogy például Budapestnek a fejlődésé^^Tzok a szabályozók, amelyeket beleveszünk, effektive mégis hogyan hatnak a város életére, a gazdasági élet fejlődésére, a társddalmi összefüggésekre. Gondolom, hogy ebből a szempontból még egy problémát fel kell vetni: a statikus vagy dinamikus szemléletnek a kérdését. Szerintem osak statikus megközelítést mutat ez az anyag, mert már önmagában az is statikus, ha egy hetvenes helyzetképet és egy 85-ös elképzelést látunk, de hogy közben ezekhez a célokhoz hogyan jutunk el, azt nem vizsgáljuk. Pedig a lehetőség megvolna rá, hiszen nemrégen tárgyalta a Fővárosi Tanács ülése Budapest negye1 ... , dik öteves tervének területfejlesztési anyagát, - és az ugyanigy . elkészült Pest megyére is. Hetvenötre tehát egy sor folyamatot sokkal részletesebben kibontva látunk. Érdemes lett volna egy olyan megközelités, hogy ha ezek a folyamatok - ismerve 1975-ig i I a változások irányát, - tovább fo+nak, mit eredményeznek 1985-re. I - I : i 1 í I __ 1 ■ • *W0—
