1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

72

j i '**' 1 í

I

I

' I lUxMXXy

i

hogy Budapest is looo éves. A város javaslatára a Tudományos Akadémia 1955-ben foglalkozott az üggyel, akkor városfejlesztési és történeti dokumentumok hiányában a Tudományos Akadémia nem tudta ezt

támogatni, ezért 1955-ben a millenneumi ünnepségen levettük napirend♦

ről. Úgy kezdtük a tárgyalásokat az Akadémiával, hogy amiről beszélhetünk, éppen a pesti castrum bemutatása ehhez a dátumhoz kapcsolódott volna, miután tény, hogy Taksony vezér 97o és 72 között adta át a castrumot a pesti izmaelita kereskedőknek. Ez olyan lórosépité- si aktus lehetett volna, amelynek kapcsán Budapest looo évét történelmileg is bizonyítani lehetett volna. Ismét-lem Így kezdődött,az Akadémiában lefolytatÓtt vitában mégis voltak aggályoskodók, hogy Budapest életkorát ennek a pesti castrumnak odaadásával még sem lehet az alapitás éve szempontjából perdöntőnek tekinteni, miután előtte is volt emberi település, már akkor is használták a területet. Ezért tart az a vita, amit a város életkorával összefüggésben szoktunk mondani, persze, mi Budapestet 2ooo évesnek azért nem minősítjük. Ebben a vb-nolc is volt korábban állásfoglalása, mert a magyarok bejövetele időszakára tartjuk indokoltnak saját városunk életkorát megállapítani. 2ooo éves Budapestről nem beszélünk, csak azt mondhatjuk, hogy a római korban is volt itt település.

Miután az Akadémia Székesfehérvár esetében kedvezőbben nyilatkozott, született meg a döntés, hogy oz a történelmi tudományos ülésszak ret^irospektiv módon visszautalhat Budapest , ||||; múltjára és visszautalhat a X. századi időszakra is. Ilyen értelemben vissza lehet nyúlni looo évre. Ennek a~"V^ során elkerülhetetlen, hogy Székesfehérvárról szó essék.

I 11