1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

32

rw"~

!. • i

| I •-3A monopolkapitalista fejlődés és az 1t világháború végsőkig élezték a társadalmi ellentéteket,ás mivel a városi vezetés e tekintetben kormánytámogató politikát folytatott, az 1918# évi polgári demokratikus forradalom elsöpörte azt. A K'rolyi-lcormány felfüggesztette a főváros közgyűlésének munkáját, s a tanácsot a Nemzeti Tanács képviselőivel egészítette ki, majd a város új közigazgatási szervezetét az 1919» VII. sz. néptörvényben rög-, zitette.

A titkos szavazáson megválasztott kerületi tanácsok saját tagjaik közül delegáltak a város vezető testületébe, a Budapesti Forradalmi Munkás és Katonatanácsba, amelyet - Tagjainak száma után - a köznyelv ” 500-as tanács"-nak nevezett el. &z első magyar proletárdiktatúra kormányának volt arra is ereje, hogy a szocialista Alkotmány mellett számos közigazgatási reform ter- vezetét is kimunkálja.

A negyedszázados ellenforradalmi rendszer megtörte a főváros L egyenletes fejlődésének útját, Az ország - és benne a főváros életének fő meghatározói a trianoni békeszerződést követő soviniszta külpolitika és a Tanácsköztársaság emlékétől is rettegő belpolitika volt. A fővárosnak az országhoz viszonyított jelentősége megmaradt továbbra is, sőt növekedett,' A’üioz pedig, hogy újabb társadalmi-politikai robbanásoknak elejét vegye, de a v város önkormányzatának és gazdálkodásának érdekében is a kormánytól némileg eltérő, viszonylag liberális várospolitika folytatása vált szükségessé.

" A bíüfcős Budapest" - amelyben a munkásmozgalom mindvégig tényező maradt, ahol a haladó kultúra és publicisztika teret kapott, és amelyben még a városi vezetés is törekedett egy európai színvonal megtartására - a horthysta kormányzat állandó nyomása alatt állt. Kezdetben kormánybiztos kinevezésével, majd az un, " keresztény kurzus"-beli Wolf-párt uralmának fenntartása volt a cél elérésének eszköze, majd az ellenforradalmi kormányzat a megyei ‘ igazgatás mintájára a fővárosi törvényhatóság autónomiájának

csorbítására törekedett. Az 1930. évi un. fővárosi törvény, majd az 1934. évi törvénymódosítás tovább fokozta ós intézményesítette a főváros személyi és gazdasági függőségét, a háborús rendszabályok pedig elősegitettélc a kormány szándékának realizálását.

! :

_____________________________ j;

• ******