1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

32

rw"~ !. • i | I •-3­A monopolkapitalista fejlődés és az 1t világháború végsőkig élezték a társadalmi ellentéteket,ás mivel a városi vezetés e tekintetben kormánytámogató politikát folytatott, az 1918# évi polgári demokratikus forradalom elsöpörte azt. A K'rolyi-lcormány felfüggesztette a főváros közgyűlésének munkáját, s a tanácsot a Nemzeti Tanács képviselőivel egészítette ki, majd a város új közigazgatási szervezetét az 1919» VII. sz. néptörvényben rög-, zitette. A titkos szavazáson megválasztott kerületi tanácsok saját tag­jaik közül delegáltak a város vezető testületébe, a Budapesti Forradalmi Munkás és Katonatanácsba, amelyet - Tagjainak száma után - a köznyelv ” 500-as tanács"-nak nevezett el. &z első magyar proletárdiktatúra kormányának volt arra is ereje, hogy a szocialista Alkotmány mellett számos közigazgatási reform ter- vezetét is kimunkálja. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer megtörte a főváros L egyenletes fejlődésének útját, Az ország - és benne a főváros ­életének fő meghatározói a trianoni békeszerződést követő sovi­niszta külpolitika és a Tanácsköztársaság emlékétől is rettegő belpolitika volt. A fővárosnak az országhoz viszonyított jelentő­sége megmaradt továbbra is, sőt növekedett,' A’üioz pedig, hogy újabb társadalmi-politikai robbanásoknak elejét vegye, de a v város önkormányzatának és gazdálkodásának érdekében is a kormány­tól némileg eltérő, viszonylag liberális várospolitika folytatása vált szükségessé. " A bíüfcős Budapest" - amelyben a munkásmozgalom mindvégig ténye­ző maradt, ahol a haladó kultúra és publicisztika teret kapott, és amelyben még a városi vezetés is törekedett egy európai színvo­nal megtartására - a horthysta kormányzat állandó nyomása alatt állt. Kezdetben kormánybiztos kinevezésével, majd az un, " keresz­tény kurzus"-beli Wolf-párt uralmának fenntartása volt a cél el­érésének eszköze, majd az ellenforradalmi kormányzat a megyei ‘ igazgatás mintájára a fővárosi törvényhatóság autónomiájának csorbítására törekedett. Az 1930. évi un. fővárosi törvény, majd az 1934. évi törvénymódosítás tovább fokozta ós intézményesítette a főváros személyi és gazdasági függőségét, a háborús rendszabá­lyok pedig elősegitettélc a kormány szándékának realizálását. ! : _____________________________ j; • ******

Next

/
Thumbnails
Contents