1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
138
i A monopolkapitalista fejlődés és az I. világháború végsőkig élezték a társadalmi elkentétekét,és mivel a városi vezetés e tekintetben kormánytámogató politikát folytatott, az 1918. évi polgári demokratikus forradalom elsöpörte azt. A Károlyi-kormány felfüggesztette a főváros közgyűlésének munkáját, s a tanácsot a Nemzeti Tanács képviselőivel egészítette ki, majd a város új közigazgatási szervezetét az 1919. VII. sz. néptörvényben rögzítette. : A titkos szavazáson megválasztott kerületi tanácsok saját tagjaik közül delegáltak a város vezető testületébe, a Budapesti Forradalmi Munkás és Katonatanácsba, amelyet - tagjainak száma HK után - a köznyelv M 500-as tanácsf-nak nevezett el. Az első ( magyar proletárdiktatúra kormányának volt arra is ereje, hogy a szooiálista Alkotmány mellett számos közigazgatási reform tervezetét is kimunkálja. A negyedszázados elleniorradalmi rendszer megtörte a főváros egyenletes fejlődésének útját* Az ország - és benne a főváros - életének fő meghatározói a trianoni békeszerződést követő soviniszta külpolitika és a Tanácsköztársaság emlékétől is rettegő belpolitika volt. A fővárosnak az országhoz viszonyított jelentősége megmaradt továbbra is, sőt növekedett. Ahhoz pedig, hogy újabb társadalmi-politikai robbanásoknak elejét vegye, de a város önkormányzatának ós gazdálkodásának érdekében is a kormánytól némileg eltérő, viszonylag liberális várospolitika folytatása vált szükségessé. " A bünős Budapest" - amelyben a munkásmozgalom mindvégig tényező maradt, ahol a haladó kultúra és publioisztika teret kapott, és amelyben még a városi vezetés is törekedett egy európai szinvor- j nal megtartására - a horthysta kormányzat állandó nyomása alatt állt. Kezdetben kormánybiztos lcinevezésével, majd az un. " keresztény kurzus"-beli Wolf-párt uralmának fenntartása volt a oél elérésének esáköze, majd az ellenforradalmi kormányzat a megyei \ igazgatás mintájára a fővárosi törvényhatóság autonómiájának \ csorbítására törekedett. Az 1930. évi un. fővárosi törvény, majd az 1934. évi törvénymódositás tovább fokozta ás intézményesítette a főváros személyi és gazdasági függőségét, a háborús rendszabályok pedig elősegítették a kormány szándékának realizálását. /M I ! 1 I £
