1971. december 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

67

; * ~ p I

ti- 2 Ijfea_ozcrtpc

A beruházási folyamat jellemző cselekményei; a beruházási szükséglet felmérése, kielégítési módjának megválasztása, az uj létesítmények elhelyezéséről, a telekről, a műszaki tervekről, a pénzügyi forrásokról való gondoskodás, más beruházókkal való koordináció, o vállalkozók, szállítók kiválasztása, a velük való ár-clkú éo szerződéskötés, a műszaki ellenőrzés, ez elkészült létesítmények megvizsgálása, átvétele, üzcmbchclyczéoc es a felhasznált összegek elszámolása. Valamennyi sokrétű felkészültéé - get igénylő feledet. Túlnyomó részük feltűnő vonása a gazdálko - dási jelleg, jogi értelemben pedig a megrendelői pozició. Az államigazgatásod ezeknek csupán érintkezési felületük van,amcny - nyiben a tcrületfolhasználáo, az épités, valamint a használatbavétel engedélyezése hatósági aktust, o beruházási javaslat éo a beruházási program jóváhagyása, c hitel rendelkezésre bocsátása és az üzembchelyczéo pedig gazdaságpolitikai irányító es tulajdonosi döntést igényel

As előbbiek alapján egyértelmű, hogy a beruházás gazdasági és nem hatósági tevőkenység.

A komplex lakásberuházást a vázolt modellbe helyezve kitűnik, hogy a tanácsi szakigazgatási szervük egész sora érdekelt ebben.

Sokféle szempontjaik egymással egyeztetést, érdekeik pedig összehangolást igényelnek éo feladataik összefogásé nélkül a komplex lakásberuházások lebonyolításában zavar keletkezne. Ezért a beruházóknak szükségük ven egy olyan rajtuk kivül álló szerv, zet re, amely beruházásaikat egységbe foglalja, egymásrahatásukben vizsgálva intézi,*cs megrendelői érdekeit szervezetten koordinálva érvénycoiti. Esőknek a szempontoknak ez értékelése vezetett annakidején ahhoz a döntéshez, hogy az élotrchivott lakdsberuhdzdci szervezetet - o EŐBER-t - vállalati formában kell működtetni, ami helyesnek bizonyult.

V

/ v 1 (fa . !

4

#