1971. december 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
í hangsúlyozni, ami 'nekem egyénileg elvem, hogy inkább ne építsünk annyi lakást, de mennyit építünk, azokat a kapcsolódó létesítményekkel együtt! Mert a feszültség most már nem az lesz, hogy ninos lakás, hanem hogy van lakás, de nincsenek meg hozzá a kapcsolódó létesítmények. Kelemen Lajos: Elvileg egyet lehet érteni , Reischl elvtárssal, de minket két alapvető dolog kényszerit arra, hogy ilyen állásfoglalásunk legyen. .,z egyik a pénzhiány, a másik pedig: ha osöklcen a célcsoportos beruházásunk 56 ezres lakásszáma, akkor vele együtt automatikusan csökken a kapcsoló- dó létesítményeknek a száma. Nem lehet tehát átvirraanolni. Elnök : Bár a gyerekek száma ezzel nem fog ősökleenni. Kelemen Lajos: Nem lehet több óvodát, iskolát f épiteni, mint amennyi a lakások számával arányban van. Máskülönben ezer lakásra vonatkozólag a következő az OT és a főváros normatívája: tanterem, OT 8, mi felemeltük 10-re. óvoda: 75 fé- * 1 rőhely, mi felemeltük 100-ra. Bölcsőde: 50-50. Orvosi rendelő, OT: 120, a miénk 180 négyzetméter. Kereskedelem, OT: 1225, a ' miénk 1310. Szolgáltatóipar: 350-350. Közösségi helyiségek: 100- 100 négyzetméter. Alapvető különbség tehát itt osak az iskoláí bán, illetőleg az óvodában van. Ennek költséglcihatása nem mindegy, mert ezer lakásonként plusz 5 milliót jelent a fővárosnak a felemelt normatíva. A negyedik ötéves tervben tehát, figyeleijibevéve a célcsoporton ■ * kivüli egyéb telepszerűig? építkezést, tehát a 68 ezer lakás felépítését, ez 340 millió forintot jelent. A harmadik ötéves torv* bői is vannak lemaradásaink óvodában, tanteremben, rendelőintézetben. További 24 0 millió forint annak behozása. így tehát ősz- szesen 54 0-560 millió forintról van szó. Ez már tekintélyes summa. j | ' afeö : 1 K® te ***saRP * ®** **''* "'*—10
