1971. december 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
113
i- 2 - ' Az ezer munkásra jutó 3'napon túli keresőképtelenséget okozó Üzemi balesetek száma a tanácsi gazdaságban az 1965. évi 42- ről 35-ro csökkent. /A budapesti állami iparban ezer főre korábban 71,2, az elmúlt évben 53,2 balesetet jutott,/ A tanácsi épi tőipariban ez a mutató /3Ö,7 balos’-t/ nagyobb, mint az állami építőiparban /34,8 baleset/, azonban 1965* évhez viszonyítva e balesetek számának csökkenése /19,9/lényegében *z;-állami építőiparral azonos mértékÜL A tanácsi ágazatoknál mindenütt csökkent a három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetek száma és aránya az összlétszámhoz viszonyítva. Az 1000 munkásra /forgalmi és forgalomtól függő dolgozók/ jutó balesetek száma - a tanácsi közlekedési ágazat kivételével - is csökkent, A Közlekedési Főigazgatóság irányítása alá tartozó vállalatoknál ez a szám 36,0-ról, 37,1 alesetre növekedett, az emelkedés mértéke 3,1 %. A balesetek súlyossága tovább növekedett. Ugyanis az 1965, évi átlagos 16,7 napos gyógyulási idő, 1970, évben 19,4 nap volt. Sajnos a halálos balesetek száma 1970. évben 14 volt az 1965, évi 9 esetéül szemben, A balesetek, vagy a dolgozók hibájából következtek be, vagy abban, mind a munkavállaló, mind a vállalat vótlen, A vállalatok ellen bűnvádi eljárás nem indult és a szakmai szakszervezetek sem marasztalták el őket. Az emelkedés zöme /? baleset/ közúti balesetekből adódott, — I y - . A súlyos baleseteket előidéző tényezők közül a helytelen Üzemszervezést, a technológiai fegyelem megsértését kell kiemelni. A személyek, illetve a tárgyak esése által előidézett balesetek oka zömmel a zsúfolt, rendezetlen, a célnak nem megfelelő munkahelyek miatt következett be. Károsan befolyásolja a baloseti helyzetet az említetteken túl- , * ti
