1971. december 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
363
l 4-lóin. A szakigazgatási szervek Irányítása, az apparátus káderhelyzete A tanácstörvény a Végrehajtó Bizottság egyik alapvető feladataként jelöli meg szakigazgatási szervezetének irányítását. A vezetői és az ügyintézői állomány politikai felkészültsége, államigazgatási gyakorlata, iskolai végzettség szerinti összetétele az utóbbi években kedvezően - hozzávetőleg a fővárosi átlag körül - alakult. Ugyancsak kedvező az apparátus kor szerinti megoszlása is, a dolgozók többsége a fiatal, illetőleg a közép korosztályhoz tartozik. A szakigazgatási szervek tevékenységének tervszerűségét a Végre- hajtó Bizottság munkaterve alapozza meg. Az osztályok ezt figye- lembevéve készitik el saját munkatervaiket. Az ellenőrzés nem kellő voltára utal, hogy előfordul: egyes szakigazgatási szervek /pl. 1971. I. félévben a Terv-csoport/ nem készítenek munka- tervet. Az osztályok munkatervei általában megfelelőek, a legfontosabb feladatokat helyzik előtérbe. Egyes esetekben a különösen jelentős feladatok ellátására intézkedési tervek is készülnek. | A Végrehajtó Bizottságnak a szakigazgatási szervek irányítása terén igen fontos eszköze a szakigazgatási szervek átfogó beszámoltatása. A Végrehajtó Bizottság kevés alkalommal él ezzel a lehetőséggel, holott sok esetben ez egyenesen elengedhetetlen. Ezt bizonyltja, hogy az apparátusban igen kedvezőtlen arányokat ölt és emelkedő tendenciát mutat a fluktuáció. Mig 1967-197o-ig évenként 14-17 személyi változás történt, 197o-1971 első felében 24-en mentek el a tanácstői, közötük 2o-25 éves szolgálati idővel rendelkező jó szakemberek is. A fluktuáció főbb okai közé tartozik: a bérezés problémája - bár az osztályvezetők és ügyintézők átlagbére tekintetében a kerületek között a negyedik helyen állnak a szabadszombat hiánya, a | i'fó* | \/ I 9 \ l ! ' "" . » ****** ^—0 ■ ‘t£k&&000
