1971. december 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
-.•■,"•"•• ' • !»-«—&* " I- 8 - j gazdálkodó szervek - tevékenységükre tekintet nélkül - nyereségük után 6 %- város, illetve községfojlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, másrészt, hogy a korábban megállapított 10 %-os tartalékolási kötelezettség 1971. január hó 1-től 12,5 %. A szabályozók folytán a részosedési érdekeltség csökkent, nig a fejlesztési érdekeltség nőtt. Azonban a fejlesztési alapokból létrehozott szolgáltatási kapacitások bolépésót, illetve kihasználását gátolja a munkaerőhiány. Az alábbiakban néhány fő tevékenységen keresztül kívánjuk bemutatni a preferenciák hatását. /Az 1971. évi mutatók várható adatok/. Textiltisztítás E tevékenységben működő két gazdálkodó szervnél /Fővárosi Patyolat. Vállalat és Ruhatisztító KSz./ a problémák azonos formában vetődnek fel, A részesedési érdekoltség jolontősenceökkon. A nultévi részesedési alap a Patyolat Vállalatnál 3,5 nFt-ról - 88 ;ept-ra, a Ruhatisztító KSz-nél 1,7 nFt-ról 80 e/Ftra csökken. Ennek oka, hogy az egyes át nem hárítható költségekben aronclkedés következett be /gáz-, viz, stb./ a munkaerőhelyzet miatt olyan bér- fejlesztéseket kellett végrehajtani, amelynek következőiében a Vállalatnak 4350 e/Ft, a Szövetkezetnek 800 oFt bérfejlesztési adót kell befizetnie. lakáskarbantartáB A szabályozók hatását 5 gazdálkodó egységnél vizsgálva jellemző e tevékenységre is a részesedési érdokeltség csökkenéoo. Az eredményhez viszonyítva a részesedési alap az 1970. évi 14,3 %-ról 9,2 %-ra csökkon. A Fővárosi Jr.vitó-Szerelő Vállalatnál a csökkenés olyan nagymérvű, hogy az előző évi 2,8 nFt-ról az R. alap negatívvá /- 150 ^Ft/ válik. Kedvezőtlenül befolyásolta az eredményt ogyróozt, hogy mind az üt ocyeég jelentős összegeket fizotett be bérfejlesztési adóként, nivol kénytolenek voltak hatékonyság növelése nélkül bért fejleszteni. /pl. a Főv, Javszor V. 4200 e/Ft, üvogos KTSZ 890 eFt összeget fi. ut u/ I I fo j .1 fi » - 4 * * ■ J
