1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
757
I jellemző, hogy az 196o. évi népszámlálás szerint az ösz- szes keresők 25 %-át, ez idő szerint pedig több mint 3o %-át szellemi munkakörben foglalkoztatják. A város gazdasági szerkezete a táji adottságokhoz alkalmazkodó települési viszonyok szerint fejlődött. A sürün beépült, részben túlzsúfolt városmagot vegyes /ipari-, lakó-/ területekből, villanegyedekből és családi házas övezetekből álló lazán beépült gyürü veszi körül. A IV. ötéves tervidőszak elején a 642 ezres budapesti lakás- állomány a városközpontok és közintézmények területével együtt a [városterület 37 %-át /l^6 kof-t/ foglalta el. Az ipari és a közlekedési területek 54-54 kuf-re terjednek, mig a város egyhatoda mezőgazdasági terület. /. táblázat/ / Budapest gazdasági jelentőségét fejlett ipara és kereskedelme biztositja. A főváros ipara a maga komplex jellege mellett is tükrözi a jellegzetes országos specializáltságot. A nehéz- és könnyűipari feldolgozó ágak nagyobb fele helyezkedik itt el, ezek képviselik a budapesti ipar több mint négyötödét. | A Budapesten települt tervkötelezett vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek 197o-ben l.ol9,8 ezer főt foglalkoztattak. Ennek 55 %-a az iparban, 12 %-a az építőiparban, 14,4 %-a a kereskedelemben dolgozott. A közlekedés és hirközlés területén - a MÁV nélkül is - 84 ezer /8,3 %/, a szolgáltató ágazatokban több mint 51 /5,o %/, a mező- gazdaságban pedig 25 ezer /2,5 %/ személyt foglalkoztattak. I feSfe I I I I t I *- 8 -
