1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

752

I

Budapest az ország politikai, gazdasági és kulturális életének központja, ahol - a vidéki településeknek az utóbbi másfél évtizedben meggyorsult fejlesztése ellenére - a népesség, a munkaerő, a termelőkapacitás, a termelő ós egyéni fogyasztás, az infrastruktúra és a szellemi élet koncentrálódott^ még mindig nagyobb, mint a legtöbb európai országban.

Fővárosunk a népesség száma alapján - a kettéosztott Berlint nem számítva - Moszkva és Leningrád után a szocialista Európa harmadik legnagyobb városa. Itt összpontosul az ország lakosságának csaknem egyötöde. Ez az arány a környező országok fővárosai közül Belgrádban 5,2, Bukarestben 7,2, Prágában 7,2 %, és csupán Bécsben magasabb /22 %/ mint Budapesten, ott azonban az ipar súlya kisebb.

A termelőerők országon belüli arányosabb területi elhelyezését jelzi, hogy a Budapesten települt szocialista iparban fo^Lalkoztatottak számaránya 196o-1971 között lo %-kal 34 %-WbL csökkent, számuk [azonban csak 1968 óta mérséklődött /4 %-kal/ és jelenleg is 5 %-kal több, mint 196o-ban.

Egyidejűleg növekedett a tercier /közlekedés, kereskedelem, fe) szolgáltató, stb./ ágazatolfe jelentősége.

MHHff Budapest az ország egyetlen világvárosi méretű és színvonalú települése, ezért figyelembevéve a főváros földrajzi, településtörténeti- és gazdasági helyzetét,

^ fejlettségét, sokirányú és nagykiterjedósü vonzását, mindez a meglévő adottságokkal számoló különleges területi tervezési feladatot jelent.

I ■ 'tátá- 3 -