1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
455
I- 9/a szerv. Most hogy kettővel több ezeknek az ágazatoknak a száma vagy kevesebb, az teljesen indifferena a számunkra, egy a lényeges, hogy a munka tartalmi elvégzése színvonalasabb legyen, az irányítás és a munka hatékonysága növekedjék. Ezen bevezetés után engedjék meg, hogy egy-két szót az előzményekről mondjak. Amikor előkészítettük a Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatét, majd később a lakásokról szóló kormányrendeletet, az egyik legnagyobb problémát az® jelentette számunkra, hogy a régi helyzetből hogyan wicgkkk© evickéljünk ki, milyen reális koncepciók alakuljanak ki a lakóházfelujitási, korszerűsítési munkák megjavítására. Ezzel nagyon sokat foglalkoztunk akkor a Fővárosi Tanács szak- embereinek inteniiv bevonásával. így alakultak ki azután azok a szerintem reális koncepciók, amelyek rendezése terén körülbelül a munka közepén vagyunk. Mire célzok? Teljesen tisztázatlanok voltak a közgazdasági ku tartalom szempontjából a lakóházielujitás anyagi vonatkozásai. Annakidején olyan koncepciót alakitpttunk ki, hogy a lakóház vagyon, nagyon komoly népgazdasági vagyon, állóeszköz százalékából kell a felújítási alapot képezni. A kormány olyan határozatot hozott, hogy a házkezelési szervek kisgépesitésé- hez, műszaki fejlesztéséhez is meg kell teremteni az anyagi alapokat, igy jött létre az, hogy a Fővárosi I'anácsnak már a IV. ötéves tervben 8 milliárd forint, illetve a 0.2 % alapján 75o-800 millió forint áll rendelkezésére a házkezelő- ség szervezeteinek kisgépesitésére, műszaki fejlesztésére. A koncepció egyik része tehát az volt, hogy a lakóház kezelés közgazdasági alapjai megteremtődjenek. Szerintem ez a kormány rendelkezései révén realizálódott. A további feladat az volt, hogy milyen szervezeti keretek biztosítanák legjobban ur í « ' * •*»» ■■<•‘00
