1971. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
623
I- X i \ 930 TANÁCSOK KÖZLÖNYE _______________________________________41. szám készítő, ellenőrző és összehangoló szervei, amelyek megyében három-négy bizottságot, tíz megyében a tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a taná- és a fővárosban öt-hét bizottságot hoztak létre a csők tevékenysége elősegítésében és szakszerűségé- kötelezöeken kívül. A kevésbé tagolt bizottsági nek növelésében jelentős szerepet töltenek be.' szervezetet létrehozó megyékben az egyes bizottA bizottságok feladatait, működésűk általános ?ág?ktÖbb á§azatot átfogó feladatkörre, a tagolelveit a Tt. ós végrehajtásáról szóló 11/1971. (III. labb bl'/olt"i szervezetben a főbb ágazatok sze31.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Vhr.), rint szerveztek a bizottságokat, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 30—5/1971. (T K 19.) MT TH számú utasi- A szervezeti tagozódás főbb vonásai: tása mellékleteként megjelent Irányelvek a taná- _ tizenhárom megyében és a fővárosban a műcsok szervezeti es működési szabályzata megalko- velödésügyi és az egészségügyi-szociálpolitikai feltasahoz (továbbiakban: Irányelv) tartalmazzak. adalkoiTe külön bizottságok alakultak; hat megyében a művelődésügyi-egészségügyi, feladatkört összevonták; — tizennégy megyében és a fővárosban alakítotA megyei szintű bizottságok megalakításának t;ik igazgatási és jogi bizottságot; tapasztalatai — tizenkét megyében hoztak létre műszaki-kom. ................... munális bizottságot; A tóvárosi es a megyei tanácsok alakuló ülésükön határoztak bizottságaik létrehozásáról. A bi- — hét megyében szerveztek termelési és ellátási zottságok megalakításának tapasztalatai mind a bizottságot. szervezeti tagozódást, mind a bizottságok összeté- a megyei tanácsok a feladatkörök csoportositátelét tekintve jelentős eltéréseket mutatnak, to- sának különféle megoldásait választották. Így pl. vábbá a tanácstörvény egyes rendelkezései mara- két megyében alakult ipari és szolgáltatási, illetve déktalanul nem hatályosultak. kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság, Heves 1. A fővárosi és a megyei tanácsok létrehoz- megye külön szolgáltatási, Komárom megye költták a jogszabályban kötelezően előírt bizottságo- ségvetési és fejlesztési bizottságot szervezett. Fejér kát, ideiglenes jelleggel alakítottak további bízott- megyében külön-külön bizottságot hoztak létre a ságokat. Az ideiglenes jelleget — többek között — termelési és az ellátási feladatokra. két tényező mutatja: egyes megyékben nem a cél- A bizottságok általában hét-tizenöt tagból állszeiu es teljes bizottsági szervezetet hoztak létre, nak yas megyében az egészségügyi bizottság öt pl. Vas megyeben csak muvelodesugyi, egészség- fő Szolnok megyében viszont tizenkilenc-huszonugyi és nemzetiségi bizottságot alakítottak más- h6mm fős bizottságok alakultak, reszt hét megyeben csak a tanácstag bizottsági tagokat választották meg és a Szervezeti és Működési 4. A Vhr. lehetővé teszi, hogy a tanácselnökSzabályzat (továbbiakban: Szabályzat) megalkotá- helyettes bizottság elnöki tisztséget töltsön be. A savai egyidejűleg kerül majd sor a nem tanácstag bizottságoknak az ágazaton belüli és az ágazatok bizottsági tagok megválasztására is. közötti, nem tanácsi szektorra is kiterjedő koordi- , 2. A jogszabályban előírt bizottságokat minden "dóban betöltött újszerű szerepe és a tanácselnökmegyében létrehozták. Általában öt-hét tagú ügy- helyettes meghatározott tevékenyig! területet alrend! és számvizsgáló bizottságot alakítottak. A fő- [ffi szükségképpen igényli a tanácselnokvárosi tanács hét tagú ügyrendi és tizenhárom helyettesnek a bizottság elnökévé torteno megvatagú számvizsgáló bizottságot választott. A tervgaz- , ffi* azonban a klvanatosnal kevesebb dasági bizottságok taglétszámát általában tizenöt esetben kei ült sói. főben állapították meg, az általánostól eltérő Vas a megyei szintű tanácsok saját elhatározásából megye, ahol tizenegy tagú, Komárom és Szolnok megalakított 95 bizottság közül 37 bizottság elnöki megyében pedig tizenhét tagú bizottságról dön- tisztségét tölti be tanácselnök-helyettes. A szervetöttek. Eltérő a tervgazdasági bizottságokon belül zeti megoldás szükségességét és" előnyeit több a tanácstagok és a nem tanácstagok aránya: amíg megyében nem ismerték fel: Békés, Csongrád, FeHeves, Komárom és Nógrád megyében helytelenül jér, Heves, Komárom megyében a tervgazdasági mindössze két tanácstagot választottak a tervgaz- bizottságon kívül más bizottság elnöki tisztségét dasági bizottságba, addig a megyék többségében nem tölti be tanácselnök-helyettes. Néhány helyen érvényesítették — helyesen — a tanácstörvény- egy tanácselnök-helyettes több bizottság elnöke is. nek a bizottságok összetételére iránymutató általános elvét. 5. Több megyében megalakítottak a megyei ta^ nácstagok járási (egyes megyékben városi) csoport3. A tanacstorveny alapjan a tanácsok nepkepvi- jait is a törvény végrehajtása keretében [68. 6 (1)— seleti-onkormányzati jogkörükben maguk döntőt- % bok í meghatározott célra. tek bizottsági szervezetükről. A kialakított bizottsági szervezet — mint említettük — jelentős élté- 6. A bizottságok korábbinál kedvezőbb összetöréseket mutat. A bizottsági szervezet kialakításá- tele az alapja annak, hogy hatékonyan lássák el nál alapvetően két tendencia érvényesült: kilenc kiszélesedett, tartalmában gazdagodott, sok vonati 673 ! í i ---------------------- —---------------------------------------71 » ií iram