1971. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
468
[ 1 fa. ..„Mmm * ***** ''**• I ff - 86 - ^ Lehet elvonni kapacitást, lehet leállni portálépitéssel, külső tatarozással, ele az állagvédelmi munkával nem tudnánk egyetérteni, hogy leálljunk, mert itt is 30-40 éves lemaradásban vagyunk. Ezek is hozzá tartoznak a lakáspolitikához. Amikor a kormány tárgyalja nemcsak a lakásépítést, hanem a lakáskarbantartási, felujitási programot is tárgyalja. Tehát ehhez hozzá tartozó dolog, ezt csak módjával tudnánk támogatni. Van egy csomó dolog, amiben egyet lehet érteni, ilyenek pl. az engedélyezési eljárások előkészítése, amelyekben házon belül is lehet a hozzánk tartozó intézményeknél tenni valamit és kellene is, ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. Hozzá tartozó dolog még, amit Reischl elvtárs is mondott, hogy nagyon gyakran az épitő, a beruházó a szakiparnak van kiszolgáltatva. Azt mondják nincs más anyag, ezt tudják nyújtani, beépiteni, ha nem fogadjuk el nen vállalják. Ilyen például a kilincs is. Nem jelentős tétel, de azt mondja: kérem ez van, ezt tudom beépiteni, ennyivel drágább, de ha eszi, nem eszi, nincs más. Ezekkel Í3 számolni kell. Nem csak a beruházó oldaláról kell nézni a dolgokat és úgy vinni a Budapesti Pártbizottság elé, hanem az épitők oldaláról is. Hajlamosak vagyunk, hogy csak a mi oldalunkról nézzük, pedig a másik oldalnak i3 meg van a tennivalója ahhoz, ha teljesíteni akarjuk ezt a programot. K u c z m a n János: Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Az a véleményem, hogy a beszámolóból, az anyagból nem tűnik ki [ az építőiparnak az a bizonyos szocialista hozzáállása, ami szükséges ahhoz, hogy ez a 91 ezer lakás - jelenleg már nem beszélhetünk 91 ezer lakásról - végeredményben megvalósuljon. Úgy érzem, szükséges ezt politikailag alátámasztani, munkaversennyel é s különböző vállalásokkal, amik a gyárakban megvannak. Véleményem szerint ugyanakkor szükséges volna az épitőipari szakszerveze- ♦ J fa • L fa***!
