1971. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

461

ról beszélt. Abban maradtunk, hogy meg kell nézni, hogyan tudnak ezek bekapcsolódni a munkába. Nem tudom pontosan, Kelemen elvtárs el fogja mondani, hogy jutott-e idő és energia ezeknek a tárgyalásoknak lefolytatására. Be lehetne őket ilyen témákba kapcsolni, arra vigyázni kell természetesen, hogy ha anyagilag számukra nem tudjuk az érdekeltséget megteremteni nyilvánvaló dolog, hogy nem fogják csinálni.

Bennem felmerült olyan gondolat, folyik a felülvizsgálat,- nem akarok jós lenné - de majdnem biztos vagyok benne, hogy külön kommunális létesítményekét épitő vállalat szervezésére nem fog sor kerülni, az ÉVM-nek ninc3 pénze. Próbáljuk meg a felülvizsgálati munka során a mi saját épitőipari vállalatainkat bekapcsolni, még annak az árán is, ha még 200-300 millió forintot oda adunk minden má3 terhére és azt mondjuk, hogy további kapacitást bővítő intézkedéseket kell tenni ezen a területen.

Megmondom őszintén, nem tudom, hogy az ÉVM 1974-75-ben mit épit, annyi Ígéretünk van, tulajdonképpen konkrét gyakorlati lépések nem történtek annak érdekében, hogy a kapcsolódó létesítmények megépüljenek. A könnyűszerkezettel nem lehet épiteni kapcsolódó létesítményt. Ezeket a dolgokat is tisztázni kell,még hozzá nagyon-nagyon sürgősen. Állítólag nem lehet, mert abból mezőgazdasági, meg ipari üzemeket kell ápiteni. Az igazság az, hogy mi akkor is sokkal jobban járunk, ha azt mondanánk az épitőipari vállalatnak: ide figyelj, neked egy ovodai férőhely építésére 33 ezer forint jár, fizetünk 50 ezret 03 építsd meg. Ha könnyűszerkezettel építenénk, akkor is sokkal drágább lenne és nem biztos, hogy meg is lenne. Nekünk ezt az utat kellene követnünk, kicsit határozottabb, dinamikusabb lépéseket, intézkedéseket tenni, mert különben fél év

j "

i-------------------------------------------------------------------------J

ff - 79 - ^