1971. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
I egyike sem tett észrevételt a rendszer módosítására, vagy megfelelőbb kidolgozására. + budai irtás eddigi tapasztalataiból és o - sajnos késve - szerzett külföldi ismeretekből ma már megállapíthatjuk, hogy a korábban általunk javasolt költség-átháritási rendszer több hiányosságot és aránytalanságot rejt magában. így előfordul, hogy a kisjövedelmű nyugdijasoknak családi házaik után jelentősebb összeget kellene fizetni, /pl. 3oo négyszögöl = I080 m2 = 432.- Ft./. Ugyanokkor olyan vállalatok, amelyeknek tevékenysége kedvez a patkányok elszaporodásának és igy az üzem a környék patkány utánpótlását biztositó gócot képez, alap és felépítmény szintenkénti területe után is aránytalanul kevesebb összeget fizet. így pl. nem tekinthető reálisnak az, hogy a Nagytétényi Sertéshizlalda, ahol 740.000 Ft értékű irtószer került felhasználásra, az irtásért a jelenlegi kivetési rendszer alapján mindössze 200.000 Ft-ot köteles fizetni, nem reális az sem, lugy az egyik kerületben levő 123 élelmiszer kereskedelmi egység költsége mindössze 4000.- Ft-ot tesz ki. A Zamat Koksz ós Ostyogy árban 0 mentesítés során 1305 kg irtószer fogyott el, aminek az értéke 50.895*- Ft és ugyanokkor a gyár az irtásért őzen összeg felét sem fizeti meg. Ilyen körülmények között 0 vállalatoknál alkalmazott szintenkénti többlet cA-ok felszámítása nera elégé differenciált, viez- szatéritési mód. Ezért a költségek megállapitásánál indokoltnak tartjuk az irtási díjhoz az irtás tényleges költségeinek is a felszámítását, azaz olyan üzemeknél, ahol a tényleges irtási ráfordítás meghaladja a 0.40 Ft/m2 alapján kiszáuitott dijat, ott utólagos kivetéssel a tényleges irtási költség behajtható legyen. Az általunk előadottakat tükrözik az eddig benyújtott fellebbezések is, /C 11o9t LL —m il " - 6 -
