1971. november 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
342
} i- 18 ■-* ' %~A > anyagárak fokozatos emelkedése, a munkaerő biztositása érdekében szükséges évenkénti bérfejlesztés, a munkaerőhiány miatt növekvő túlóra költség, a helységbér és egyéb szolgáltatási áremelkedés, az állami támogatás mértékének egyes területeken várható csökkenése, illetve szin- tenrnaradása, stb. okozza. A vállalatok tervei szerint a terhek növekedése az egyes területeken, illetve vállalatoknál olyan mértékű, hogy az 1975. évre számitásba vett mérleg szerinti r?/ereség az 197o. évi tényadat alatt marad, vagy azt csak egészen kis mértékben haladja meg. A kiemelten megfigyelt vállalatok közül pl. a Sütőipari Vállalat az 197o. évi 85 millió Ft-tal szemben 1975-re csak 4o millió Ft, az Autótaxi Vállalat 53 millióval szemben csak 37 millió Ft, a Kelenföldi Közért Vállalat 23 millió Ft mellett ugyancsak 23 millió Ft nyereséget tervez. A Gyermekélelmezési Vállalat terve 80 %—os nyereségcsökkenést tartalma b döntően aRervidqszak, db iskolai főzőkonyha költségei miatt. X/" Ajlí‘ ^—*—*■* SfYyr) frfr'ffi*'a ' 0 AnitaCyti 'hufi%í»n y/lxL/c/lNi<!* ffa . • \ V fa * / -fatrlfaX $0 /7n\ A vállalati nyerestg alakulása a vállalatok között ás az ágazatok kö- ¥ J zött d>s igen nagy szóródást mutat. Érdekeltségi alapok 1971. ívtől a gazdasági szabályozók változtak, ezen belül módosultak a nyereség adózására, a vállalati érdekeltségi alapok képzésére és fölhasználására vonatkozó szabályok. Az 1971. évi 31/197o. /XI.15./ P.M. sz. rendelettel előirt városfejlesztési és községi hozzájárulás fizetési kötelezettség a felosztható nyereség összegét csökkenti. A bérszabályozás kereteben 1971. évtől bevezetett bérfejlesztési befizetési kötelezettség 197o. évhez viszonyitottan mérsékli a dolgozók részére kifizethető részesedési alap összegét. Változást eredményez a nyereseg felosztásánál az ugyancsak 1971. évtől alkalmazott uj bérszorzó is. A vállalatok által a tervidőszakra tervezett gyorsiitemü fejlesztés is befolyással bir az alapok alakulására, ugyanis amennyiben az álló- és forgóeszközök értéke nagyobb mértékben nő, mint a bérköltség, akkor a nyereség felosztásánál a fejlesztési alap aránya emelkedik. Egyes ágazatoknál az alapok után fizetendő adó mértéke is módosult, fal. ! — i . -."MBB
