1971. november 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

158

♦

i

ad 2./ Vikár Béla /1859-1945/ etnográfus, aüforditó,,a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1877• 1884. között

nyelvészeti és irodalmi, tanulmányokat folytatott a Budapesti Tudományegyetemen.

Műfordítói munkásságának légjelesebbike a Kalevala leforditása. Forditott németből, angolból, grúzból és észtből, valamint norvégból is. Európában elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anyagot. Gazdag tipusváltozatokat bemutató hengerei as 1900-as párizsi világ- kiállításon nemzetközi elismerést szereztek a magyar népzene kutatásnak. 1896-tól a Néprajzi Társasa;; főtitkára.

.

ad 3*/ a./ Riesz Frigyes /1880-1956/ matematikus.

Tanulmányait Budapesten, Zürichben és Göttingenben végezte. Előbb Lőcsén, majd Budapesten középiskolai tanárként működött, majd 1911-ben a Kolozsvári Tudományegyetemre egyetemi tanárrá nevezték ki. 1946-ban helyese:k át a Budap.-sti Tudományegyetemre, és ettől kezdve haláláig itt dől OZOtt.

Riesz Frigyes, Fejér Lipót mellett a XX. század Kiemelkedő matematikusa.

Eredményei gyökeresen átformáltak a matematika számos területét. Első nagyjelentőségű munkája 1907- >en jelent meg. Ehhez csatlakoztak egymás után megjelenő, szinte kivétel nélkül alapvető jelentőségű felfedezései, amelyek analógiák meglátásán alapulnak, bizonyos függvényosztályok és bizonyos fajta geometriai terek koz tt.

A mai matematika egyik jelentős á,_. án ak a funkcionál ana—

! lizisnek megalapítója, az un. topológikus terekre ásott;

axLóma rendszere a további topológiai vizsgálatok gerincét képezi; munkássága a szovjet és a lengyel matematikusok ilyen irányú vizsgálataira nagy hatossal voIj.

| /a

i

* •

L __i

* • . .- 11 -