1971. november 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
155
- 8 folytatta. Matematikai ismereteit külföldi egyetemeken mélyítette el. 1305-től a Kolozsvári Tudomány Egyetemen, mint nyilvános rendes tanár működött, de rövid out tartózkodása után a Budapesti Tudományegyetemre került, ahol /az 1944. évi nyilas uralom idejétől eltekintve/ 1359-ben bekövetkezett haláláig tevékenykedett. Fejér Lipót a XX. század egyik legnagyobb matematikusa. Már 20 éves korában elkészült az un. Fourier sorok elméletére vonatkozó doktori értekezése, melyben a matematika egy lezártnak vélt területén a kutatásnak teljesen uj irányát nyitotta meg. A .nevéhez fűződő módszer tette lehetővé a tudomány továbbfejlesztését a matematikai analizis több ágában, a fizikában, a cs illagás zatban és más alkalmazásokban. Munkássága a komplex függvény- tanban, a klasszikus algebrában, a variáció-szárnitasosn, a differenciál-egyenletek elméletében stb. igen nagy hatással volt a modern matematika fejlődésére. Kiváló tanítványok nőttek fel a keze alatt. Már 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Levelező tagjává, majd 1931-ban rendes, 1946-ban pedig tiszteletbeli tagjává választották. Tagja volt a GÖttingeni Tudományos Társaságnak, a Calkuttai matematikai társulatnak, a bajor és lengyel akadémiának. A Cambridgei .'.'.tematikai Kongresszus alelnüke volt. Részt vett a chicagói tudományos világkiállításon, és a Brown Egyetem aiszdok- tórává, itthon pedig az Eötvös Lóránc Tudományegyetev: A d is zd okt órává avatták. Kitüntetései: Kossuth dij, .'épköztársasági érdemrend, ós a Munka Vörös Zászló érdé - rendje. A kerületi tanács végrehajtó bizottságának javaslata a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének indítványán alapszik. /fa .. 1 —------------—-----------------------------------------------------■ —■ —— — — ■ —— ■ ■ — ■ i ■ — ■——1 ■■ ——MM— » „to [ I ff i