1971. október 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
I i i ff 5 A javasolt módosítás az alapvető jogok összességét általános állampolgári jogként fogalmazza meg. A társadalom és az államélet fejlődésének megfelelően elhagyja a „dolgozók” és az „állampolgárok” jogai közötti megkülönböztetést és az alapvető jogokat és kötelességeket valamennyi állampolgárra vonatkoztatja. A kialakult gyakorlatnak megfelelően pontosabban fogalmazza meg a nemzetiségek jogait, valamint az állampolgároknak az anyagi ellátáshoz való jogát, a dolgozók egészségének és munkájának védelmét. A szövegtervezet, figyelembevéve a szocialista demokrácia szélesítését, kimondja, hogy az állampolgároknak joguk van személyesen és képviselet útján a közügyek intézésében részt venni, és tartalmazza a közérdekű javaslattételi jogot. V 1 I I . fej e z e t t A választások alapclvci Az országgyűlési és tanácsi választásokat szabályozó törvény elveit tartalmazza. 1 X. é s X . f e j e z e t A Magyar Népköztársaság címen1, zászlaja és fővárosa. Zárőrcmiclkczésck Azonos az eredeti X. és XI. fejezettel. A szövegtervezet megfogalmazásánál felmerült vitakérdések: 1. A szakszervezetek a „szervezett” dolgozók, vagy általában a „dolgozók” érdekeit védik? A mellékelt szöveg megfogalmazása szabatosabbnak látszik. (I. fejezet 4. §. 3 bek.) 2. \ olt olyan nézet, hogy a szocialista elosztás elvének érvényesítéséről szóló rendelkezést nem csupán mint törekvést, hanem mint tényt kellene kifejezni. A jelenlegi szöveg fenntartása a helyesebb. (1. fejezet 18. $ 3. bek.) 3. \ ita tárgya volt a Főparancsnokra vonatkozó alkotmányos rendelkezés kérdése. A Fegyvereserők főparancsnokának kinevezése és jogkörének megállapítása lehet kormányzási, és lehet alkotmányi feladat. A mi viszonyaink között célszerű, ha e kérdést az Elnöki Tanács jogkörébe utaljuk. 4. Voltak javaslatok, hogy a szövetkezetek területi és országos szövetségei kerüljenek be az alkotmányba. Ma működésüket és fejlődésüket törvényes keretek biztosítják, alkotmányos szabályozásuk egyelőre nem látszik indokoltnak. f>. \ itaként merült fel, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megbízatásának időtartamát nem kellene-e összhangba hozni az országgyűlési ciklusokkal (eddig őket ugyanis 5 és (i évre választották). Ebben a kérdésben célszerűbb a megbízatás időtartamának és a parlamenti ciklusnak a megegyezése. (V. fejezet 47. § 2. bek., illetőleg VI. fejezet 51. § 1. bek.) L ~ J- * HP
