1971. október 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

227

I

i

A 2

sok összefüggenek a munkásosztálynak a társadalom által elismert vezető szerepével, a termelőszövetkezeti parasztság kialakulásával, a szocialista értelmiség növekvő szerepével, valamint a szocialista nemzeti összefogás erősödő folyamatával. A társadalmi viszonyokban végbement eddigi változások nem követelik meg államunk nevének és jelenlegi felségjeleinek megváltoztatását.

2. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában rendelkezik a pártról és adnak társadalmunkban, az állam életében betöltött vezető szerepéről, amikor ,,az élcsapat által irányított” munkásosztályról szól. A módosításban rögzíteni kell, hogy a párt egész társadalmi rendszerünk eszmei, politikai vezető ereje. Körvonalazni kell a Hazafias Népfront szerepét, utalva képviseleti rendszerünk demokratizmusából eredő funkcióira. Ki kell fejezni a szakszervezeteknek, mint a társadalom legnagyobb osztályszervezeteinek társadalmi, gazdasági és érdekvédelmi szerepét, valamint a szövetkezetek jelentőségét.

3. A társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett fejlődés új lehetőségeket tár fel a szocialista demokrácia szélesítésére. Ezzel kapcsolatban indokolt kimondani, hogy az állampolgárok — mindenekelőtt képviseleti szerveik és azokba választott küldötteik útján — részt vesznek az államhatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. Emellett jelezni kell, hogy az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vehetnek a helyi döntések kialakításában, általában a közéletben.

4. Az alkotmány elfogadása óta társadalmunkban uralkodókká váltak a szocialista termelési viszonyok. A mezőgazdaságban kialakult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Megerősödött a szocialista állami és szövetkezeti tulajdon. Kialakult szocialista rendszerünkben az állampolgárok személyi tulajdona. Mindezeket a változásokat az alkotmány1 szövegében is kifejezésre kell juttatni.

5. Kiszélesedett államunk kulturális-nevelő funkciója, megnövekedett a tudományok és a művészetek jelentősége. Ezt a tényt rögzíteni kell az alkotmánymódosítás során.

0. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit tartalmazó rendelkezésekben ki kell fejezni a jogok és a kötelességek egységét, továbbá azt, hogy ezeket a dolgozó nép általános érdekeivel összhangban kell gyakorolni. A társadalom fejlődésével összhangban, állampolgári jogokként kell kifejezni azokat az alapvető jogokat is, amelyeket az 1949. évi alkotmány, mint a „dolgozók” jogait fogalmazza meg. Az állampolgárok alapvető jogainak szélesedését és bővülését ki kell fejezni az alkotmánymódosítás során ott is, ahol a nemzetiségek jogairól van szó.

III. Áz államszervezet alkotmányos kérdései

1. Az országgyűlés legfontosabb tevékenysége a törvényalkotás, a módosított alkotmányban rögzíteni kell azokat a biztosítékokat, amelyek elősegítik az országgyűlés törvényhozó munkájának a szélesítését, lvi kell fejezni az országgyűlés szerepét a kormányzati szervek megválasztásában és tevékenységük politikai ellenőrzésében. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tevékenységének meghatározásánál hangsúlyozni kell, hogy milyen hatáskör illeti meg saját jogkörében, valamint az országgyűlést helyettesítő funkciójában. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az Elnöki Tanács hatáskörébe kell tartoznia mind az egyéni, mind az általános kegyelmezési jognak. Célszerű kifejezni azt, hogy az országgyűlés az alkotmányos felügyeletet gyakorolja, az Elnöki Tanács pedig, saját jogkörében, az alkotmány végrehajtását ellenőrzi. Az alkotmány- módosítás során szabályozni kell az Elnöki Tanács hatáskörét rendkívüli viszonyok, háború, az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére.

2. Az 1949. évi alkotmány a kormányt csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveként említi. Ki kell fejezni, hogy a kormány szerepe ennél valójában jóval jelentő- - 07 a I ■

i-------------------------------------------------------------i

é -%P

■ ■ -"WB