1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
I M I a í- 7 I í Foglalkoztatottság, ® ipari munkahelyek Az ellátottsági szinvonal kerületek közötti alakulását alapvetően befolyásolja a foglalkoztatottság területi megoszlása. A munkahelyek száma - az 196o. évi népszámlálás eredményei szerint - a belső /V.-IX./ kerületekben közel egyharmadával, mintegy 9c ezerrel volt több e városrészek keresőinél. A fővároshoz 195o-ben csatolt kerületekben viszont csaknem loo ezerrel maradt el a munkahelyek száma az ott lakó keresőkhöz képest. l 1: A munkahelyek területi aránytalanságát érzékelteti az 1 iparban foglalkoztatottak kerületenkénti megoszlása. A Főváros IV. ötéves tervének munkaerőmérleg számításai szerint a Budapesten dolgozó aktiv keresők 48 %-át foglalkoztatja az ipar. Az iparban foglalkoztatottak 81 %-a a város pesti oldalán, legnagyobb számban a XIII., a X., a IV., a XXI., valamint a VIII. és IX. kerületekben található. Angyalföldön 76, Kőbányán 74, Újpesten 52 ezren dolgoznak az iparban. Budán a XI. kerület ipara a lo,;nagyobb. Ide összpontosul a budai ipartelepeknek mintegy 3o, foglalkoztatottjainak pedig 45 %-a. E kerület ipari szerepe ós súlya máris akkora, mint Újpesté. [ 'ta\ A beépitett területre vetitett ipari foglalkoztatottság alapján viszont az V. kerületé az elsőség, ahol 1 kuí-re 21,8 ezer ipari munkahely /foglalkoztatott/ jut. Igen magas a VII,, és a VIII. kerületek ipari munkahely sűrűsége is. A II., a XII, sőt a XVIII. kerületekben viszont ez az arány meglehetősen alacsony. /4.sz. táblázat/ A | ' : L —. i * ",S»
