1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
- 3 biztosító intézmények, hálózatok sűrűsége és kapacitása, kerületek közötti színvonala hasonlítható össze. A lakosság nagyarányú belső /kerületei-: közötti/ vándorlása, a lakóhely és munkahely közötti áramlás, az ingázók, a kül- és belföldiek nappali népességet növelő hatása, az Infrastruktúra minden ágazatában megnehezíti a kerületenkénti értékelést. A lakásépitési prcrram - 25 ezer lakás szanálása mellett 91 ezer uj lakás megépítése - révén 1971-1975 években több mint negyedmillió budapesti lakós költözik uj lakásba. Ezzel nemcsak az általános lakásfeszültség mérséklődik, hanem az egyes kerületek zsúfolt lakásainak száma is csökken. Kiegyenlítettebbé válik a lakosság területi megoszlása, a népsűrűség. A népesség, a terület és a beépítettség alakulása A főváros lakónépessége a IV. ötéves terv elejé*re elérte a 2.g24 ezer főt, a nappali népesség pedig a 2,5 milliót. A^TŐváros népessége a tervidőszak végére megközelíti a%2,l milliót. A születések száma a tervidőszak első felében még emelkedik, majd az elért magatf sabb szinten marad, .a időskorúak magas aranya folytán növekszik az elhalálozás és igy továbbra is a bevándorlás a népességgyarapodás forrása. A kerületek népesscgszámának alakulását alapvetően a lakásállomány változása befolyásolja. Ezért a terv- f időszakban kerületenként várhatóan megépülő, illetve bontásra kerülő lakások száma és laksűrüsége figyelembe vételével készült előre számítás az egyes kerületeik népességinek számáról cs gyermekintézmények szerinti koröeozetételéről. Mivel a KSH az í t _________________ L : ~-J wm 1 t (7 I i