1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

- 3 ­biztosító intézmények, hálózatok sűrűsége és kapaci­tása, kerületek közötti színvonala hasonlítható össze. A lakosság nagyarányú belső /kerületei-: közötti/ ván­dorlása, a lakóhely és munkahely közötti áramlás, az ingázók, a kül- és belföldiek nappali népességet nö­velő hatása, az Infrastruktúra minden ágazatában meg­nehezíti a kerületenkénti értékelést. A lakásépitési prcrram - 25 ezer lakás szanálása mel­lett 91 ezer uj lakás megépítése - révén 1971-1975 években több mint negyedmillió budapesti lakós köl­tözik uj lakásba. Ezzel nemcsak az általános lakás­feszültség mérséklődik, hanem az egyes kerületek zsúfolt lakásainak száma is csökken. Kiegyenlítet­tebbé válik a lakosság területi megoszlása, a nép­sűrűség. A népesség, a terület és a beépítettség alakulása A főváros lakónépessége a IV. ötéves terv elejé*re el­érte a 2.g24 ezer főt, a nappali népesség pedig a 2,5 milliót. A^TŐváros népessége a tervidőszak végére meg­közelíti a%2,l milliót. A születések száma a tervidő­szak első felében még emelkedik, majd az elért maga­tf sabb szinten marad, .a időskorúak magas aranya folytán növekszik az elhalálozás és igy továbbra is a bevándor­lás a népességgyarapodás forrása. A kerületek népesscgszámának alakulását alapvetően a lakásállomány változása befolyásolja. Ezért a terv- f időszakban kerületenként várhatóan megépülő, illet­ve bontásra kerülő lakások száma és laksűrüsége fi­gyelembe vételével készült előre számítás az egyes kerületeik népességinek számáról cs gyermekintézmé­nyek szerinti koröeozetételéről. Mivel a KSH az í t _________________ L : ~-J wm 1 t (7 I i

Next

/
Thumbnails
Contents