1971. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
l I-2sán megtárgyalta az Épitési Főigazjatóság vállalatai által kivitelezendő 35o millió i't értékű uj épitkezés kiválasztásával kapcsolatos oljárás és a vállalással összefüggő nyereségérdekeltség kérdéseit. A Bizottság munkatervébe felvette a mélyépítési szüksé letekről ás a feltárt kapacitásokról készített közmű főigazgatósági anyag tárgyalását is, de erre - a párhuzamosság elkerülése érdekében - még nem került sor. A Közmű- ős Mélyépítési Főigazgatóság vezetője, mint a Bizottság tagja még a közelmúltban is folytatta a kapacitás tárgyalásokat a Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal, az Országos Vízügyi Hivatallal és a kivitelező vállalatok vezetőivel, s a tárgyalások még nem zárultak le, A Bizottság kezdeményezésére, elnökhelyettesi intézkedés alapján,a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztály vezetője, mint a Bizottság tagja, tárgyalásra hivta meg az épitési tevékenységet kifejtő buda- t pesti termelőszövetkezetek elnökeit és a termelőszövetkezetek által létrehozott épitőipari közös vállalkozások vezetőit. A tárgyalás kettős célt szolgált. Egyrészt, hogy feltúrja c szervezetek szabad kapacitását, másrészt hegy a lakosság szempontjából különösen fontos beruházások kivitelezésére ösztönözzön. A termelőszövetkezetektől és közös vállalkozásoktól beszerzett adatok szerint a szervezőtek kapacitása 1971“75 évekre összességében 5,2 milliárd Fi, melyből ezideig 1,9 milliárd Ft-ot kötöttek lo. A tanácsi épittctőkkel szó- les körben kapcsolatban állnak és velük 65o millió ít értékű ópitósi * munkára szerződésük, vagy kapacitásfoglalási megállapodásuk van. /1971«ávben 31o millió Ft-ra, 1972. évre 2oo millió ít-ra, 1973-75. évekre l4o millió Ft-ra./ Szabad kapacitásuk 1,3 milliárd Ft - ebből 1972-ben 17" millió Ft* - melyet készek a tanácsi építtetők rendelkezésére bocsátani boruhá- r -zási és fenntartási jellegű óiitési munkákra. A tsz-ek és a közös vállalkozások vezetői részben már a tárgyaláson, részben pedig a konkrét vállalásokra vonatkozó Írásos ajánlataik kapcsán felvetették, hogy a gazdasági szabályozók nem biztosítanak kellő preferenciát, s nem orientálják a tanácsi munkák végzésére a tsz. szervezeteket. A mezőgazdasági nagyüzemek termelési adójára vonatkozó 35/197o. PM sz. rendelet a költségvetési tanácsi szervek részére végzett épitőipari, épitőszakipnri '.unkák után lo %-os termelési adó fizetési kötelezettséget ir elő. Az egészségügyi, kulturális ós kereskedelmi építkezések tanácsi fejlesztési alapból valósulnak meg, igy azok maximált árformába tartoznak, ami az árrondolkczé- sekbon meghatározott elszámolási mód kötelező alkalmazását vonja maga után. Figyelő •, be véve a termelési adó fizetési kötelezettséget is, 0 munkáknál a tsz. szervezetek gazdasági érdekeltsége csekély, ami visszatartó erőként hat. Minthogy c szervezeteknél lévő szabad kapacitás éppen a legfeszítőbb területeken, a szociális-kulturális fejlesztések vonatkozá- ; sában és a kerületek fejlesztési tevékenysége szempontjából nagy jelentőséggel bír, a Pénzügyminisztériumnál kezdeményeztük a hi- f vatkozott ren.'.elet alóli mentesítés megadását. Jav sietünk lényege: a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló iskola, óvoda, ILIí ?3 0 L _________________________________________________________________________ta —©• i .19
