1971. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

278

114. *

v

Kőmives István: üzemi étterem az, amely a vállalaton belül van.

Csehik Ferenoné: Van olyan is, amelyet Üzlethelyiségből alakítottak ki.

Kelemen Lajos: Minden üzemnek van annyi pénze, hogy ki tudja fizetni. Jóléti alapjából, vállalati bevételéből.

Ne a mi ingatlankezelő szervezetünkön gazdagodjanak. Az igazgató közben a mi házunkban lakik, és kiabál, hogy ninos felújítva.

Elnök: Lehet mondani, de a dolgozók segítségére kell csinálni. Nálunk is itt van egy üzemi étterem. Valószínűleg fizet bért érte. Amennyivel mi felemeljük a bérét, az árkalku- láoióba beleszámítja. Bz is egy üzemélelmezési vállalat, főz vagy kétezer adagot. Amennyivel felemeljük a helyiség bérét, ugyanannyit belekalkulál az árakba, és ráháritja a dolgozókra.

Csehik Ferenoné: Ugyanez történik mindegyiknél.

Csikesz Józsefné: Én mindenképpen indokoltnak tartom, hogy a 30 százalékos osökkentést alkalmazzuk. A zöldség- gyümölosüzleteket azért sem lehet ilyen egyszerűen elintézni, mert nem a magán zöldség-gyümöloskereskedőknek akarunk kedvezményt adni, hanem a szövetkezeti és állami vállalatoknak. Tessék megnézni, hogy milyen érdekeltsége van a vállalatnak a zöldség- gyümöloskereskedelmi hálózat fejlesztésében! Az állam dotálja a kis- és nagykereskedelmi vállalatot, a Zöldért Vállalatot évente 60 millióval. Nem egyszerűen azon keresztül kell tehát lemérni, hogy milyenek az árak és a vállalat mennyire nyereséges, vagy nem az. Az állam lényegében áldozatot vállal. A főváros lakosságának érdekében érdemes elgondolkozni, mérlegelni és úgy dönteni, nem egyszerűen a zöldség-gyüaölosárakra visszavetiteni, mondván, hogy ezek a vállalatok dögre keresik magukat. Vizsgáljuk, hogy mi az oka annak, hogy például a tsz-ek megszüntetik zöldség- ,

II TM :

l fe

1 ti »