1971. július 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
211
i amelyek az épitőipar fejlesztésére vonatkozóan létrejöttek, külön figyelmet fordítanak a Budapesten jelentkező kivitelezési kapacitás-szükséglet kielégítésére. A legfontosabb kapacitás kérdéseket, köztük első helyen a lakásépítés és az ezzel összefüggő kapcsolódé létesitmények /iskolák, óvodák, üzletek, stb./ kapacitás helyzetét az elmúlt évben vezetői szinten is több alkalommal tárgyalták. Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztériummal együttműködésben végzett számítások szerint a IV. ötéves tervidőszakban a budapesti - pénzügyileg alátámasztott - építési kapacitás-igény lo5 milliárdra, az épitőipari termelés várható értéke pedig lo2 milliárdra tehető. Ezen belül a tanácsi szervek kapacitásszükséglete 46 milliárd Ft, melyből 32.6 milliárd Ft beruházási, 13*4 milliárd Ft pedig fenntartási jellegű épitkezés. Az összesen 46 milliárdnyi tanácsi épitési szükségletből 3o.7 milliárdra tehető a magasépítési és 15.3 milliárdra a mélyépítési kapacitásszükséglet. A gazdasági irányitás jelenlegi rendszerében, az egyedi nagyberuházásokat kivéve, az épitőipari vállalatok konkrét épitési feladatokra történő kijelölése megszűnt és az építkezések vonatkozásában is a piaci hatások érvényesülnek. A kivitelező szervezeteket nyereség-érdekeltségük az olyan épitési munkák vállalására ösztönzi, melyek jogszabály szerint a szabadáras árformába tartoznak. Ezek a fenntartás jellegű, illetve a vállalati eszközökből megvalósuló munkák. A tanácsok fejlesztési alapjából finanszírozott fejlesztések a maximált áras kategóriába tartoznak, amelyeknél ! a kivitelezői érdekeltség lényegesen kisebb mértékben érvényesülhet. Mindezek a tényezők jelentékeny nxáKtaéta*- befolyásolják a kivitelezési kapacitás megszerzésére Il • ** • *» « « » . - rüküIHP ff - 2 -
